Bede Márton az indexen azon a véleményen van, hogy a törvényeket, bírósági ítéleteket el kell fogadni és tiszteletben kell tartani, illetve hogy a holokauszttagadás és a Magyar Gárda betiltani akarása elméletileg kívánatos, de gyakorlatban megvalósíthatatlan próbálkozás.
Ahhoz, hogy ezen érvelés egyszerűsége nyílvánvalóvá váljon, kezdjük azzal, hogy mi is a törvény: az állam által létrehozott szabályozás a társadalmi egymás mellett élés, az állam és egyén interakciójának definiálása, melyet a bíróságok, rendőrség, ügyészség és a parlament segítségével kerül értelmezésre és végrehajtásra.
A törvény, mint játékszabály, nem abszolút, hanem egy jogi rendszer része. Egy köztörvényes vagy sima polgári peres vitában nem szokott előkerülni a rendszer többi eleme. Ritkán fordul elő, hogy valaki az alkotmánybírósághoz fordul, mert nem ért egyet a bíróság által rámért súlyos testi sértés bűncselekménye miatti ítélettel.
A törvények és azok bírósági alkalmazásuk, illetve a tágabb rendszer vizsgálata viszont különlegesen érdekessé válik olyan ügyekben ahol a törvény és a bírósági alkalmazás ellentmond a jogrend és az elidegeníthetetlen szabadságjogok által formált alapnak.
Amikor elsőfokon feloszlatták a Magyar Gárdát, akkor bizakodtam, hogy az alapjogokkal szembeni, alkalmazástechnikai hibából és inkompetenciából származó ítéletet majd másodfokon felül fogják bírálni.
Sajnos ez nem történt meg, nyilván a legfelsőbb bíróság és/vagy Strasbourg következik.
De hogy miért van ilyen szilárd és biztos véleményem arról, hogy az első és másodfokú ítélet egy rakás szemét? Viszonylag egyszerű a kérdés: a bíróságok által értelmezett törvényeket be kell tartani, kivéve ha azok ellentétben állnak az Alkotmánnyal, a nemzetközi emberjogi egyezményekkel vagy az elidegeníthetetlen emberi jogokkal.
8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.
60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.
63. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni.
Ha a Magyar Gárda bűncselekményt szervezett volna, vagy számottevő tagja a Gárda ténykedésével összefűggő módon bűncselekményt valósított volna meg, akkor fel lehetett volna oszlatni az egyesületet.
A szubjektív értékítélet, mint a "félelemkeltés" egyrészt nem törvényileg szabályozott bűncselekmény, másrészt konkrét dokumentált eset híján, amikor a félelemnek alapja volt - üres kifogás.
Az Európai Emberjogi Egyezmény alapján, aminek a Strasbourgi Emberjogi Bíróság az alkalmazó ága:
Article 11 – Freedom of assembly and association
1. Everyone has the right to freedom of peaceful assembly and to freedom of association with others, including the right to form and to join trade unions for the protection of his interests.
2. No restrictions shall be placed on the exercise of these rights other than such as are prescribed by law and are necessary in a democratic society in the interests of national security or public safety, for the prevention of disorder or crime, for the protection of health or morals or for the protection of the rights and freedoms of others. This article shall not prevent the imposition of lawful restrictions on the exercise of these rights by members of the armed forces, of the police or of the administration of the State.
Mindezek alapján:
- A bírósági ítéletek, melyek feloszlattak egy bűncselekményt nem elkövető szervezetet alkotmány és emberi jog ellenesek. (egyesülés, szerveződés joga)
- A bírósági értelmezés, hogy nemcsak a jogi személy Magyar Gárda Egyesületet, hanem a nem jogi személy Magyar Gárda mozgalmat is korlátozni kívánják, az emberi jogok súlyos megsértése (szólás, gyülekezés).
- A rendőrség értelmezése, miszerint a jogi személy Magyar Gárda Egyesület feloszlatása, diktatúrát idéző logika alapján, azt is jelenti hogy a mozgalom nem működhet, a Magyar Gárda, már nem bejegyzett szervezet tagjai nem vehetnek részt megmozdulásokon és nem viselhetnek olyan ruhát aminek viselését törvény nem tiltja - egyértelműen diktatórikus és emberi jogokkal össze nem egyeztethető (szólás, gyülekezés).
A bíróságok csúfos leszereplése mellett a rendőrség is súlyos döntéseket, sőt bűncselekményeket követett el nemrégiben.
A kronológia röviden:
- 2009. július 4.-re tüntetést jelentettek be különböző csoportok. A tüntetést a rendőrség nem "engedélyezte".
- A tüntetők mégis megjelentek, a túlnyomórészt teljesen békés emberekből álló demonstrációt a rendőrség brutálisan - könygázzal, gumibotozással, bilincseléssel és előállítással feloszlatta.
A fentebb idézett Magyar Alkotmány és az Európai Emberjogi Egyezmény alapján minden embernek joga van demonstrációt szervezni illetve azon részt venni, kivéve ha az
- nemzetbiztonsági okokból (háború, fegyveres zavargások)
- közegészségügyi okokból (járványveszély, stb.)
- bűnmegelőzési és közbiztonsági okokból
- mások jogainak védelme okán
nem megengedett. Egy tüntetés megtartása nem engedélyköteles, nem kell bejelenteni a rendőrségre, bármit is mondjon a rendőrség, illetve ha létezik törvény vagy szabályozás ami ilyesmit mond, az ellentétben áll a vállalt nemzetközi egyezményeinkkel és az alkotmánnyal, tehát nem érvényes.
A rendőrség gyakorlatilag egyetlen okból oszlathat fel békés tüntetést: járványveszély esetén. Az összes többi lehetőség kifejezetten nem békés tüntetések esetén áll elő.
Érdekes megnézni egyébként a konkrét ítélkezési gyakorlatot ez ügyben. Idevágó, hogy volt már Strasbourgban magyar gyülekezési jog megsértése miatt ügy:
2002 december 1.-én történt eset, hogy Medgyessy Péter a Kempinski Hotelben a román miniszterelnökkel közösen ünnepelték a román nemzeti ünnepet - Erdély elcsatolását. Emberek egy csoportja azon a véleményen volt, hogy ezt egy magyar miniszterelnöknek nem kellene ünnepelnie és ezért a rendőrség informálása nélkül tüntetést szerveztek a Kempinski Hotel elé.
Körülbelül 150 ember jelent meg, a rendőrség is jelen volt a helyszínen. A rendőrség szerint a demonstráció azután került feloszlatásra, miután egy kisebb detonáció hangja hallatszott, ami megítélésük szerint veszélyt jelentett a rendezvény biztonságára.
A tüntetésen résztvevők szerint a rendezvény teljesen békés volt, egyetlen céljuk volt: véleményük kifejezésre juttatása.
2003 február 6.-án a tüntetők elsőfokon elvesztették a pert amit a rendőrségi oszlatás miatt kezdeményeztek. A bíróság indoklásában kiemelte, hogy a bejelentés nélküliség önmagában illegálissá tette a tüntetést és okot adott a feloszlatásra.
2003 október 16.-n a másodfokú ítélet helybenhagyta az elsőfokút.
2004 február 24.-n a Legfelsőbb Bíróság elutasította a tüntetők felülvizsgálati kérelmét.
2007 július 17.-n a Strasbourgi Emberjogi Bíróság kimondta a fentebb idézett Article 11 megsértését és kötelezte a Magyar Államot fejenként 10,000 EUR kompenzáció illetve összességében 2000 EUR perköltség megfizetésére.
Az alkotmányos jogok és a precedensek ismeretében, a jogsértések miatt:
- Le kell mondania Draskovics rendőrséget felügyelő miniszternek, az országos rendőrfőkapitánynak, a budapesti rendőrfőkapitánynak.
- A katonai ügyészségnek meg kell indítania a büntetőeljárásokat a most szombati rendőri brutalitás végrehajtói ellen.
- Az alkotmánybíróságnak el kell kaszálnia minden, az alkotmánnyal ellentétes passzust a gyülekezési törvényben.
Amíg ez nem történik meg, addig polgári engedetlenséggel kell tovább tüntetni és a figyelmet felhívni a jogsértésekre.
Ha feloszlatják a Magyar Gárdát, akkor gárdista vagyok. Ha brutális módon feloszlatják a megmozdulást, akkor megbilincselt tüntető vagyok. Ha büntetni akarják a gondolatokat és korlátozni a szólásszabadságot, akkor holokauszttagadó vagyok. Ha el akarják nyomni a melegeket, akkor homoszexuális vagyok. Ha tiltani akarják a cigánybűnözés kifejezés használatát, akkor rasszista vagyok. Ha be akarják tiltani Marilyn Mansont, akkor sátánista vagyok.
