Sortörés

Most, hogy szép hullámokat vet fel a hír miszerint a Google fontolgatja a kivonulást Kínából és nem hajlandó tovább cenzúrázni a keresőtalálatokat, felélénkült az érdeklődés a Kínai Nagy Tűzfal iránt.

A Guardian utánanézett a cenzúrázott, letiltott oldalaknak és összerakott egy listát. Meglepődve tapasztaltam, hogy egy magyar oldal is bekerült az exkluzív klubba: a Wikipédia, CNN, BBC, Heise.de és Le Monde mellett az index.hu is le van tiltva.

Ha már a 中華人民共和國 úgy érzi, hogy cenzúráznia kell valamit, akkor az olyan rossz nem lehet. Piros pont elkönyvelve.

Az Egyesült Államokban és kisebb mértékben Nagy Britanniában megy a profi marketingcégek, különböző álcivil alapítványok és a szerencsétlen, megvezetett laikusok, összeesküvés-elméletekben hívők által gerjesztett álbalhé arról, hogy ugye nem is létezik az a globális felmelegedés nevű valami, az csak kamu.

De jó lett volna, ha legalább ebből nem vesszük ki a részünket itt Magyarországon. Ha már igen, akkor Matematikus úr megkérdezhetett volna egy gyakorló klímakutatót, hogy mégis tisztázzon már pár kérdést, mert nem igazán érti, hogy ez hogy is van. Ugye ez a normál procedúra, ha nem érti valaki a Cauchy-Schwarz egyenlőtlenséget akkor nem világméretű matematikus összeesküvésről kezd el fantáziálni, akárhogy is tűnik úgy elsőéves hallgatóként analízis vizsga előtt.

Nemrég írt az Economist arról, hogy a klímakutatás olyan szakterület, ahol a részletek megértéséhez tudományos képzés kell. Az interneten lehet találni párszáz olyan oldalt, ahol elsőre jól hangzó érveket lehet találni a globális felmelegedés cáfolására. Elsőre. Aztán 2-3 óra ásás után az ember rájön, hogy igen, ott baszta el a szerző az előjelet. Ezért van az, hogy létezik peer-review és léteznek tudományos folyóiratok. Ott nem kerül be olyan cikk, ami már a természettudományos alaptörvényeken elvérzik, vagy aritmetikai hibára épít, mert az ellenőrző szakértő, meglepő módon ismeri a szakterületét és tudja mi számít szokatlannak, ha valami szokatlan akkor pedig tudja, hogy esetleg hol lehet a dologban a hiba és meg is találja.

A téma iránt érdeklődő laikusként, Gere Ádám cikkét olvasva csak az tűnt fel, hogy az összes felsorolt érvvel és azok tudományos cáfolataival is találkoztam már.

Laikusként induljunk ki abból, hogy a világ GDP-nek többségét kitevő országok tudományos akadémiái (több mint 32 ország) szerint az ember okozta globális felmelegedés létezik, pont. Innentől az a kérdés, hogy mennyire valószínű az, hogy a világ minden táján lévő több ezer klímakutató vagy világméretű összeesküvés része, vagy egyszerűen úgy téved, hogy arra egy laikus egyszerűen rá tud világítani, de mindezek ellenére a kutatók nem akarnak hinni a brilliáns laikusnak.

A matematika nyelvére lefordítva, ne úgy akarjon valaki Riemann-sejtést bizonyítani, hogy közben nincs meg a középiskolás matematika tudása. Egy matematikusnak kellene a legjobban tudnia, hogy hány laikus, hóbortos, megtévedt alak próbálja különböző híresebb matematikai problémák bizonyítását elküldeni minden második matematika professzorhoz, nincs ez máshogy a klímakutatás területén is.

Nézzük a Gere Ádám által felsorolt érveket tételesen:

hirdetés

Az utóbbi évek híradásait figyelve az embernek könnyen az az illúziója támadhatott, hogy a Föld legmegfelelőbb hőmérsékleti viszonyai napjainkban uralkodnak, és ezt az ideális állapotot az ember mértéktelen energiafogyasztása és ebből származó CO2-kibocsátása veszélyezteti. Ez ostobaság. A földi atmoszféra megjelenése óta, tehát kb. 500 millió éve az éghajlat folytonosan változik. A természet és az ember története nagymértékben a klímaváltozásokhoz történő alkalmazkodás története is.

A klíma természetesen változik, a ciklikus és nem ciklikus változásokkal minden klímakutató tisztában van. Az ideális állapot annyiban ideális, hogy a klíma változása szempontjából minimális, jó esetben a legutóbbi 10 ezer évben beszélhetünk csak emberi civilizációról. Nem az ember alkalmazkodott a klímához, hanem a civilizáció. Sokan vagyunk és ez a sokaság függ a klímától olyan primitív szinten mint élelmiszer vagy ivóvíz. Az ember által okozott üvegházhatást fokozó gázok kibocsájtása azért veszélyes, mert a klíma-ciklusok tekintetében iszonyatosan gyorsan történt. 10-20-50 ezer év elég idő lehet az alkalmazkodásra, 50-100 év csupán? Nehezen.

Amikor a cikk szerzője arról beszél, hogy "amit biztosan tudunk az az, hogy a felmelegedések idején az ember prosperált, a lehűlések idején pedig szenvedett", elfelejti, hogy az ember nem élt civilizációban, hogy bármi mást tapasztalt volna mint a legutóbbi jégkorszakból való kilábalást. Egyszerűen erre elég a 10 ezer év.

Tény, hogy az elmúlt százötven év alatt a Föld hőmérséklete 1,5 C fokkal növekedett (ennek a kétharmada az 1940 előtti időszakra esett). Ebben nincs semmi meglepő: az 1850 körül véget ért kis jégkorszak utáni felmelegedés eredményét látjuk.

Az első állítás egyszerűen hamis, egyrészt 1906-2005 között 0.74°C ±0.18°C volt a növekedés, másrészt a növekedés üteme majdnem kétszer akkora volt a 20. század második felében, mint az egész időtartam alatt.

A kis jégkorszakra való hivatkozás két okból problémás: maga a név félrevezető, a kis jégkorszak úgy jégkorszak, mint a Moszkva tér tér Moszkvában. Sehogy. A név egy hasonlat, de nem operál semmiféle hasonlítható mechanizmussal, nem globális jelenség hanem regionális lehűlés volt és semmiféle hatása nincsen a mai vagy a 150 évvel ezelőtti hőmérsékletre.

A Föld klímáját az embertől független számtalan tényező drasztikusan befolyásolhatja, egyebek között a bolygó pályájának módosulása (Milankovits-hatás), vulkánkitörések, tektonikus mozgások, a mágneses tér átrendeződése, a tengeri áramlatok és a napfény intenzitásának változása. Ezekről a tényezőkről és interakciójukról legfeljebb megfigyeléseink vannak, tudásunk szinte semmi. Egyvalami azonban határozottan állítható: a felmelegedésnek nem sok köze van a CO2-höz.

Erre szokták mondani az amerikaiak, hogy a konyhai mosogató is be lett dobva a képbe. Csak címszavakban. A Milankovitch ciklus túl lassú és kicsi. Az emberi aktivitás minimum 150x annyi CO2-t bocsájt ki, mint a vulkánok. A tektonikus mozgásokhoz túl sok idő kell. A Föld mágneses tere túl lassan változik ahhoz, hogy megmagyarázza a mostani melegedést. A tengeri áramlatok nem változtatnak a Föld globális átlaghőmérsékletén, ezt egy óvodás is látja (rendszeren belüli mozgás). A napfény intenzitása maximum 7% +-1%-ot segített a 20 század melegedéséhez, 1980 óta pedig pontosan csökkenő tendenciát mutat. A Nap működését legjobb tudásom szerint tényleg nem értjük teljesen, de a kibocsájtott napfényt precízen mérjük évtizedek óta, az pedig nem korrelál a globális felmelegedéssel.

A CO2 körülbelül 9-25%-ban vesz részt az üvegház-hatásban, de azt ne felejtsük el, hogy az üvegház hatás nélkül a Föld átlaghőmérséklete -20°C lenne, a mostani ~14°C helyett, az üvegház-hatás jórésze fontos. Az ember által okozott melegedés 72%-át viszont a CO2 okozza, a fennmaradó részt a metán, N2O és még pár CFC.

A Föld általunk ismert öt jégkorszakából négyben a légkör CO2 tartalma nagyságrendekkel volt nagyobb, mint a mai. A jelenleginél sokkal nagyobb felmelegedések voltak akkor, amikor még az emberiség álmaiban sem szerepelt az Otto motor. A CO2 ugyan játszik némi szerepet a sokat emlegetett üvegházhatásban, ám abban sokkal jelentősebb a felhőképződés (amiről vajmi keveset tudunk) és a metán szerepe.

A tények ezzel szemben azt mutatják, hogy a jégkorszakok alatt meredeken zuhant a CO2 koncentráció és a jégkorszakok között soha nem haladta meg a 300 ppm-et (parts per million), míg most 380 ppm felett vagyunk már.

Ráadásul, sok "klímaijesztgető" legnagyobb csalódására, a Föld hőmérséklete nem változott, sőt enyhén lehűlt 1998 óta, a folyamatosan növekvő CO2-emisszió dacára.

Ez is téves információ. Az éves változások megtévesztőek, a klimatológusok minimum 5 éves mozgó átlaggal számolnak. 1998 a klimatológusok szerint a különlegesen erős El Nino hatás miatt volt kiugróan meleg, de ha egy hosszabb távú trendre nézünk, akkor látszik, hogy az utóbbi 10 év a valaha mért legmelegebb 15 év között van.

A Föld történetének átlagos CO2-szintje 1200 részecske milliónként. Ma a légkör CO2 tartalma 385 részecske milliónként. Akkor meg mire fel ez a hisztéria?

A Föld történetébe beletartozik, hogy volt izzó lávagolyó is, de a Föld történetének nagy része évmilliók alatt változó hosszú folyamat, és azon időszak alkalmatlan lenne az emberi civilizáció számára. Hosszú ideig nem volt jelentősebb mennyiségű oxigén sem a légkörben, ha elég messze nyúlunk vissza. Sokkal relevánsabb az az adat, hogy az ipari forradalmat megelőző 10 ezer évben nem volt 250 ppm felett a CO2 koncentráció.

Ezekben a napokban Koppenhágában húszezer globális felmelegedés-hívő politikus, tudós, aktivista és üzletember tanácskozik, hogy megtervezzék dollártrilliók újraelosztását, átalakítsák a világgazdaságot, durván beleavatkozzanak az individuális szabadságjogokba, XIX. századi szintre csökkentsék a fejlett gazdaságok karbon-emisszióját, és nevetséges középkori technológiákat sózzanak a nyakunkba.

A globális pénztőke pénzszivattyúi beindulnak, mi? Az csak egy igen perverz emberi gondolat lehet, hogy egy világméretű szennyezés korlátozása a személyes szabadságjogokat sérti. Ahogy Al Bundy fogalmazott, felsértette az öklömet az arcával, Uram! Nem értem amúgy, milyen középkori technológiákról beszél, ha nem sikít ez a szókapcsolat az oximoronságtól már amúgy is.

A viccet félretéve, talán az egy jogos kérés, hogy például az óceánokat ne tegyük csupasz sivataggá például olyasmivel, hogy az óceánok savassága most a legmagasabb az elmúlt 55 millió év óta, veszélyeztetve ezzel egy csomó fajt, a CO2 körforgásban részvevő algákat, súlyosbítva ezzel a problémáinkat és a tengerpartokon élő embereket közvetlenül.

Az aktivisták és politikusok keltette zajban az emberben önkéntelenül felmerül a kérdés: hogyan lehet egy 500 millió éves folyamatból egy 20 éves tendenciát kiragadva a folyamat jövőjére következtetni? Hogy lehet egy gyermekcipőben járó, kialakulatlan tudományág jóslatára alapozni több milliárd ember életét befolyásoló döntéseket? (Ez a tudomány egyébként az 1970-es években a maihoz hasonló bizonyossággal állította, hogy a Föld hamarosan eljegesedik, az élen John Holdren-nel, aki ma Obama fő-fő tudományos tanácsadója.) Hogy lehet egy viszonylag mérsékelt, teljesen természetes felmelegedést környezeti katasztrófaként beállítani?

Az ember számára az utóbbi ~10000 év a fontos, civilizáció szempontból. Laikus szemmel kialakulatlannak tűnhet a tudomány, de akkor tessék elmélyedni a részletekben és meggyőződni az ellenkezőjéről. Ugyanis ez a "kialakulatlan tudomány" megértése nehészségeket okoz még egy matematikusnak is, pedig itt aztán vannak számok.

Az, hogy a 70-es években "a tudomány" azt állította volna, hogy a Föld hamarosan eljegesedik, egy mítosz. Ide kattintva elérhető az 1965-1979 közötti tudományos cikkek listája arról, hogy milyen irányba fog elmozdulni a hőmérséklet. Jól látható, hogy toronymagasan vezet a melegedés.

Ami erre fényt derített, az az elmúlt hetekben kitört, mára már "klímagate"-ként emlegetett botrány. Hackelés vagy kiszivárogtatás folytán az internetre került a Kelet-Angliai Egyetem klímaváltozás-kutató tanszékének (Climate Research Unit - CRU) szervereiről 61 megabyte-nyi adat, többek között a kutatók egymás közötti és nemzetközi e-mail váltása és komputer-kódok.

Hadd ne idézzem be a a hosszas vádakat. A lapos Föld társaság anthropogenikus klímaváltozás tagadói három dolgot találtak problematikusnak 10 év ellopott levelezéséből, programkódokból:

1. Pár idézetet, amikor egy marginális évgyűrű hőmérsékleti proxy esetén az 1960 utáni proxyadatok és a műszeres direkt adatok közti eltérés kiszűrését vitatták meg a "trick" szó használatával ami gyakran használatos "ügyes módszer" értelemben a köznyelvben is, egy olyan _grafikon_ generálása során ami arra szolgált, hogy laikusoknak készítsen összefoglalót a hőmérséklet alakulásáról. Nyilvánvaló, hogy a direkt műszeres érzékelés által szolgáltatott adat jobb. Az, hogy miért tér el az évgyűrűs módszer, 10 éve téma a szakértői körökben.
2. Egy kikommentált (tehát deaktivált) programkódsort, amit a tesztelés során használtak a kutatók.
3. Egy olyan adatvesztést, ami 20 évvel ezelőtt történt teljesen lényegtelen adatról amikor a tanszék új épületbe költözött, illetve olyan adatok hiányát kérik rajtuk számon ami felett nem ők rendelkeznek.

Az, hogy a tudósok hazudnak, meghamisítják az eredményeiket, tulajdonképpen nem meglepő.

De, az lenne, ha igaz lenne. Egyrészt, mert a tudomány az extrém szabad piac. Végletesen versengő és az marad életben aki olyan eredményeket produkál amit a másik nem bír lebontani. Így halad az egész előre. Ne felejtsük már el, hogy az, hogy ma egyáltalán a neten vitázunk egymással annak köszönhető hogy tudósok ezrei elvégezték az ahhoz szükséges alapkutatást, amire építve fel tudtunk építeni egy elektronikai ipart.

A politika azt mondta a tudósoknak: itt van egy kis pénz, kutassátok a globális katasztrófák veszélyeit; ha találtok ilyet, még több pénzt kaptok. És láss csodát, találtak.

A tudósok nem érdekeltek abban, hogy ilyen vagy olyan eredményt mutassanak ki, mert nem az alapján kapják a kutatási támogatásokat. Ha lenne egy tudós aki hitelt érdemlően cáfolni tudná a globális felmelegedést, akkor a Nobel díj csak az első lépcső lenne, de klímatudós az ilyesmivel már nem próbálkozik, ahogy fizikus sem kezd perpetuum mobile építésébe.

A jegesmedve populáció növekszik, az északi sarki hőmérséklet alacsonyabb, mint az 1930-as években volt, Grönlandon és az Antaktiszon a jégtömeg növekszik.

A legutóbbi adatok szerint 19 jegesmedve szubpopulációból 8 csökken, 3 stagnál, 1 növekszik és 7-ről nincs elég adat. Az északi sarki hőmérséklet valóban hasonló, mint 1930-50 között volt, de mióta 1979-ben megkezdődtek a műholdas mérések, az északi sarkot fedő jégtakaró 5-8%-al csökkent. A grönlandi és antarktiszi jégtömeg csökken (sokan összekeverik a kelet-antarktiszi növekedést az általános növekedéssel, de a nyugat-anktartiszi csökkenés a kontinens egészére vonatkozóan egy csökkenést eredményez).

Legközelebb jó lenne úgy írni egy cikket, hogy legalább megkérdezzük a szakértőket a témában, kedves Gere Ádám.

A Hírszerzőről:

Néha tényleg elég nehéz megállapítani, hogy most a hírszerzőt vagy a napiszart olvassa az ember.

Vasárnap bekapcsolva maradt a TV háttérzajnak az M1-en és ez az Egészség ABC nevű izé ment.

Hirtelen csak arra lettem figyelmes, hogy megüti a fülemet az a szó, hogy homeopátia. Annak, aki nem tudná, a homeopátia az a babonakörbe tartozó "alternatív gyógymód" amely során fogják a betegséghez szerintük hasonló tüneteket kiváltó anyagot (tehát pl. kígyóméreg mérgezés esetén) és belerakják egy oldatba, majd elkezdik hígítani az oldatot annyira, hogy kevés a matematikai esély arra, hogy egyetlen molekula is marad az anyagból az így elkészített cuccban. Olyan szintű hígításokkal dolgoznak, hogy például egy rizsszem nagyságú aktív hatóanyagot a Naprendszer (!) nagyságú vízgömbben kellene feloldani, hogy ugyanolyan hígítást kapjunk mint a homeopaták.

A homeopátia a 18. században azért volt elterjedt, mert könnyen látható hogy a placebo hatást produkálja, de ugye a 18. századi orvostudománnyal szemben sok esetben legalább nem rontott a helyzeten. Innen a "szelíd" gyógymód elnevezés.

Nos, gondoltam hogy ezt a google segítségével 5 perc alatt megtalálható információt a közszolgálati televízió szerkesztői is megszerezték és majd darabjaira szedik az egész témát, ehelyett teljes megdöbbenésemre letoltak egy olyan szintű propagandaadást, hogy csak néztem. Igazi mesterkurzus.

Bejelenti a műsörvezető, hogy "hasonlót a hasonlóval, kutyaharapást szőrivel" alapon működik a dolog, elegánsan így lehet megfogalmazni a semmit.

Jön Novodomszky Éva M1-es személyiség és megismerjük mint édesanya. Kiderült, hogy tanult (!) a homeopátiáról, ami "természetes, amivel nem mérgezzük le a szervezetet mindenféle vegyszerekkel". Érthető, mindenkiből előbújik az atavisztikus vágy, hogy ne NaCl-t mint vegyszert vegyünk be, hanem tiszta, természetes, kézzel előállított tengeri sót.

Elhangzik, hogy a homeopátia "egyfajta szelíd gyógymód", ezért ajánlott gyerekeknek, terhes nőknek. Nyilván nincs semmiféle mellékhatása a homeopátiának, de főhatása sincs. Mert placebo. Egy pohár víznek is több értelme van.

Belép a színre Dr. Várady Hortenzia homeopata orvos és elmondja, hogy bibliai utalások is vannak a homeopátiára, de igazándiból csak 2-300 éve alkalmazzák. Ja, ha a biblia mondja akkor minden rendben, hiszen a biblia amúgy is kurrensebb mint például The Lancet, a modern orvostudomány alapszik rajta.

Kiderül, hogy a homeopátiát "több mint 80 országban alkalmazzák", most már kiváncsivá tett a dolog, hogy vajon hány országban vannak emberek akik hisznek az ufókban, vagy kicsit aktuálisabban akik szerint az influenza elleni vakcina autizmust okoz?

Dr. Várady Hortenzia kifejti, hogy a "hagyományos orvoslásban a tüneteket a betegséghez kötjük", ezzel szemben a homeopátiában a tüneteket a tünetekhez kötik és "segítő jelnek" tekintik a dolgot, hogy elérjék az "egyensúly állapotát". Milyen kellemes, pozitív kicsengésű szavak, ki ne szeretne egyensúlyban lenni, bármit is jelentsen az? De nem lehet akárhogy homeopátiát űzni ám, mert van a lelki komponens, meg személyre szabás és ezért "szakemberhez" kell fordulni.  A jó "szakembert" pedig meg kell fizetni, nemde?

Amúgy is, mint megtudhatjuk a "kismamák, anyukák körében" kedvelt "egyre inkább elterjedt" az egész homeopátia, ez az új trendi dolog.

Dr Várady Hortenzia elárulja, hogy a mainstream orvoslással szemben  itt "kemikáliák" helyett az ember "saját immunrendszerét" hívják segítségül. Sőt, az se baj, ha nem működik a homeopátia! Mert van az "elsődleges rosszabbodás" nevű fogalmuk, ami gyakorlatilag annyit tesz, hogy ha nem működik a kezelés, az annak a jele hogy már elkezdett hatni a homeopátiás szer!

Belép a színre Dr. Lengyel Boglárka gyermekorvos és homeopata, aki kifejti hogy ő olyan jin és jang szellemben nem zárkózott el az "alternatív gyógymódoktól" az egyetem óta, merthogy több mindent ki kell próbálni.

A TV shopból jól ismert módon jönnek az anyukák akik tanúsítják, hogy nekik teljesen bevált a homeopátia, minden könnyebb, szebb jobb, biztonságosabb szárazabb érzés. Közben szól a nyugtató szelíd zene. A homeopátia az egyik anyuka szerint testileg és lelkileg is segít. A homeopátia mindent gyógyít, egyre többen használják és különben is, "természetes". Mert az egyik gyárból ami kijön az ronda vegyszer, amit a másik gyár gyárt, az meg természetes homeopátia.

Az egészben a legundorítóbb, hogy a homeopátiás blokk kellős közepébe bevágtak egy amúgy teljesen normális tanácsokat tartalmazó részt Dr Surtya Zsuzsannától, a Szent István kórház orvosától. Kíváncsi vagyok, hogy tudja-e hogy az ő nevével is legitimálni próbálják a homeopátiát és kíváncsi vagyok arra, hogy mit gondol a homeopátiáról. Ugyanis az egész műsorban egyetlen nem homeopata orvost sem kérdeztek meg, hogy mégis mit gondol.

A tudomány mai állása szerint a fizika törvényeivel ellentétes a homeopátia (elvi sík). Egyetlen klinikai teszt sem bizonyította, hogy a placebo hatásnál többet tudna a homeopátia, pedig sok ilyen tesztet végeztek (gyakorlati sík). Ha működne, nem hívnák alternatív gyógymódnak, hiszen ki ne akarna egy mellékhatásmentes gyógyszert? Csillió-milliárdos üzlet lenne a gyógyszerlobbinak.

Ezek után, csak pár kérdés merül fel bennem az egésszel kapcsolatban:

1. Tagja-e az orvosi kamarának Dr Várady Hortenzia és Dr. Lengyel Boglárka. Ha igen, akkor miért nem zárták eddig ki őket?

2. Ki felelős azért, hogy a  közszolgálati televízión, közpénzből professzionális propagandamódszerekkel kuruzslást támogatnak?

Kezdjük ott, hogy mocskos szabadon gondolkodóként alig várom, hogy vége legyen a szoclib rémálomnak és áprilisban jöjjön a Fidesz, mert hát ez mégis ami itt történt eddig, az minősíthetetlen.

Mint szúnyog a levesbe, pottyant be közéletünkbe pár olyan történés újabban ami bár nem csökkenti az étvágyat, de azért az élvezeti szintből visszábbvesz, feltéve hogy gyorsan kipöccintésre kerül a nem odavaló a tányérból.

1. Helyi elmeháborodottak, kiskirályok és szimplán alkalmatlanok:

Ugye ott van Meggyes Esztergom, Mádly Fót és Molnár Oszi, Edelény polgármestere. Mindegyik tökéletesen alkalmatlan bárminemű pozíció betöltésére, meg kellene tőlük tisztítani a Fideszt. Azt nem teheti meg a jövendő kormánypárt, hogy elsunnyogja a saját oldalon előbukkanó eseteket. Példát kell statuálni ezzel a pár paraszttal, akkor aztán teljesen nevetségessé válnának a szocik, akik még mindig a Verest meg a többi elhasznált és totálisan alkalmatlan kádert tolják.

Pécs polgármesterével meg amúgy mi a helyzet, hogy gondolja a vízművesdit baltával elintézni?

Ápdét: a pécsi vízműbalhé nincs rendesen "kommunikálva". A többségi tulajdonos önkormányzat visszavette a kisebbségi Sueztől a menedzsmentjogokat és kivásárolta a magáncéget. Ezt hívják máshol "einstandolásnak". A Suezről tudni kell, hogy Bolíviában vastagon benne voltak az ottani vízháborúban (tüntetések, molotok koktélok, szükségállapot...), amikor ott privatizálva lett a vízszolgáltatás és az árak meredeken megemelkedtek míg a szolgáltatás színvonala zuhant. Bolívia végül visszaállamosított és ki lettek dobva a multik a vízszolgáltatásból.

2. Pintér Sándor már egy picit retro stílust idéz, az 1920-as évek Szicíliájából, hogy finoman fogalmazzak. Belügyminiszter, sőt belügyminiszterséggel kombinált titkosszolgálati miniszter normális országban nem lehet.

3. Homofóbia, évtizedekkel lemaradt drogpolitika nem kell.

Tessék tudomásul venni, hogy a melegeknek ugyanolyan joguk van a házasságra, a gyerekek örökbefogadására és a szabadtéri partizásra mint bárki másnak. Csak azért, hogy a katkó/KDNP kurzusnak tegyünk pár gesztust, nem lehet elnyomni egy 5%-os kisebbséget.

Tessék tudomásul venni, hogy a drogpolitika nem alapulhat a tiltáson, legalábbis nem a könnyűdrogok esetében. Magyarországon ma nincsen egészségügyi prevenció, lelki problémákat megelőző egészségügyi háló. Ha Orbán megint elindul a keményvonalas tiltó drogpolitikával, azzal csak azt fogja elérni, hogy hallgathatunk majd nagyon szép Rózsaszín Pitbull dalszövegeket arról, hogy ki mit szívjon. Fel kellene ismerni végre, hogy betiltani a füvet nem hatékony és el kell menni a prevenció irányába.

Tanuljatok már egy kis marketinget fiaim. Amikor a modern török államiság atyja arra gondolt, hogy mégis ki kellene húzni Törökországot a vallás mocsarából, nem azzal kezdte hogy betiltotta a fejfedőt. Nem. Kötelezővé tette a prostituáltak számára, hogy azt viseljék. A füvet sem úgy szorítjátok vissza fiaim, hogy betiltjátok, hanem kiraktok egy 50éves fószert a plakátra aki kendert szív. Kurva gyorsan nem lesz divat füvezni ha az a közhangulat, hogy 50 éves magányos mizantrópok szokták szívni. Amikor ezt véletlenül eljátszotta egy angol cigarettagyártó vagy 20 éve, elég durván elkezdtek zuhanni az eladásaik.

4. Mikolát a szőnyeg alá!

5. Ha azt hiszi a Fidesz, hogy itt elég lesz a szociknál jobbnak lenni, hát tévednek. A szociknál jobbnak lenni annyit tesz mint lélegezni tudni. Az egy nagy nulla. Ha úgy gondolják Fideszéknél, hogy elég lesz majd a légzés mellett néha még a karokat megrezegtetni, akkor tévednek. Nagyobb szarhurrikán lesz belőle, mint a szociké volt és van és gyorsabban tűnnek el a süllyesztőben ha nem kormányoznak jól, '98-02-höz képest is jobban.

Esetleg majd frissül még a lista.

Bűncselekmény nem vész el, csak átalakul.

Például van amikor egy bűncselekmény átalakul gyerekcsínnyé, majd később rejtélyes módon egy gyerekcsíny alakul át főbenjáró bűnné.

Ki érti ezt...

Kidonagyiak egy csoportja békés hulumpálást tart majd körülbelül 300 ember részvételével a 48.057861,20.427725 hosszúsági és szélességi fokon. A rendőrség alapos mérlegelés után, hiszen mint hangsúlyozták a közlekedés aránytalan sérelmét el kell kerülni, engedélyezte a tüntetést.

Az ORFK közleményéből kiderül, hogy nehezen de a rendőrség szakszerű, törvényes és határozott fellépésének segítségével elkerülhető lesz a közlekedés felelős fenntartása. Az engedélyezési eljárás részeként viszont a rendezvény kezdetét az eredetileg tervezett 14:00-ról 03:56-ra módosították.

A meteorológusok szerint kellemes, 110km/h sebességű enyhe szellő és langyos nyári 9°C hőmérséklet várható, tehát minden adott ahhoz hogy különböző nácik zavargók szélsőséges eszméket valló társadalmi csoportok szabadon gyakorolhassák, természetesen törvényi korlátok között, gyülekezési jogukat.

Bajnai Gordon miniszterelnök pénteken elismerő okleveleket adott át nyolc rendőrtisztnek, akik szolgálatot teljesítettek az Erzsébet téren 2009. július 4-én lezajlott, engedély nélküli demonstráció kezelésében, az alkalmanként erőszakossá váló tömeg elleni szakszerű intézkedésben, a rend fenntartásában – olvasható a Kormányszóvivői Iroda közleményében. Az eseményen részt vett Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint több rendőri vezető – teszik hozzá.

Az eseményen jelen volt Kína és Irán magyarországi nagykövete, akik elismerően nyilatkoztak a határozott, törvényes és maximálisan demokratikus intézkedésekről. A kínai nagykövet továbbá kezdeményezte szakmai tapasztalatcsere megindítását Magyarország és Kína ujgur tartománya között.

Az iráni nagykövet pedig felajánlotta hazája választásszervezési tapasztalatait, hogy világosan kiderüljön a csendes, rejtőzködő demokratikus többség akarata a 2010-es parlamenti választások során.

Gergényi Péter, mint a társadalomtudományok és szabadságjogok professzora, aki bár egészségügyi okokból nem lehetett jelen, a médiának azért nyilatkozva méltatta a rendőrség példás tevékenységét, továbbá kifejtette kutatásai eredményét, miszerint a szólásszabadság felé a gumiboton keresztül vezet az út. "Miután agyonvertünk mindenkit aki azt mondja amit nem lehet, azután nem lesz akadálya annak hogy mindenki teljes mértékben és szabadon gyakorolhassa jogait. Persze aki meg akar győződni arról, hogy a teljes szólásszabadság gyakorlása közben nem adódik valóságértelmezési vita a rendszer és aközött akinek nincs igaza, az használhatja a Belügyminisztérium által kötelezően szabadon választható előgondolatértékelési íveinket."

Bede Márton az indexen azon a véleményen van, hogy a törvényeket, bírósági ítéleteket el kell fogadni és tiszteletben kell tartani, illetve hogy a holokauszttagadás és a Magyar Gárda betiltani akarása elméletileg kívánatos, de gyakorlatban megvalósíthatatlan próbálkozás.

Ahhoz, hogy ezen érvelés egyszerűsége nyílvánvalóvá váljon, kezdjük azzal, hogy mi is a törvény: az állam által létrehozott szabályozás a társadalmi egymás mellett élés, az állam és egyén interakciójának definiálása, melyet a bíróságok, rendőrség, ügyészség és a parlament segítségével kerül értelmezésre és végrehajtásra.

A törvény, mint játékszabály, nem abszolút, hanem egy jogi rendszer része. Egy köztörvényes vagy sima polgári peres vitában nem szokott előkerülni a rendszer többi eleme. Ritkán fordul elő, hogy valaki az alkotmánybírósághoz fordul, mert nem ért egyet a bíróság által rámért súlyos testi sértés bűncselekménye miatti ítélettel.

A törvények és azok bírósági alkalmazásuk, illetve a tágabb rendszer vizsgálata viszont különlegesen érdekessé válik olyan ügyekben ahol a törvény és a bírósági alkalmazás ellentmond a jogrend és az elidegeníthetetlen szabadságjogok által formált alapnak.

Amikor elsőfokon feloszlatták a Magyar Gárdát, akkor bizakodtam, hogy az alapjogokkal szembeni, alkalmazástechnikai hibából és inkompetenciából származó ítéletet majd másodfokon felül fogják bírálni.

Sajnos ez nem történt meg, nyilván a legfelsőbb bíróság és/vagy Strasbourg következik.

De hogy miért van ilyen szilárd és biztos véleményem arról, hogy az első és másodfokú ítélet egy rakás szemét? Viszonylag egyszerű a kérdés: a bíróságok által értelmezett törvényeket be kell tartani, kivéve ha azok ellentétben állnak az Alkotmánnyal, a nemzetközi emberjogi egyezményekkel vagy az elidegeníthetetlen emberi jogokkal.

8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.

60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.

63. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni.

Ha a Magyar Gárda bűncselekményt szervezett volna, vagy számottevő tagja a Gárda ténykedésével összefűggő módon bűncselekményt valósított volna meg, akkor fel lehetett volna oszlatni az egyesületet.

A szubjektív értékítélet, mint a "félelemkeltés" egyrészt nem törvényileg szabályozott bűncselekmény, másrészt konkrét dokumentált eset híján, amikor a félelemnek alapja volt - üres kifogás.

Az Európai Emberjogi Egyezmény alapján, aminek a Strasbourgi Emberjogi Bíróság az alkalmazó ága:

Article 11 – Freedom of assembly and association

1. Everyone has the right to freedom of peaceful assembly and to freedom of association with others, including the right to form and to join trade unions for the protection of his interests.
2. No restrictions shall be placed on the exercise of these rights other than such as are prescribed by law and are necessary in a democratic society in the interests of national security or public safety, for the prevention of disorder or crime, for the protection of health or morals or for the protection of the rights and freedoms of others. This article shall not prevent the imposition of lawful restrictions on the exercise of these rights by members of the armed forces, of the police or of the administration of the State.
 

Mindezek alapján:

1. A bírósági ítéletek, melyek feloszlattak egy bűncselekményt nem elkövető szervezetet alkotmány és emberi jog ellenesek. (egyesülés, szerveződés joga)
2. A bírósági értelmezés, hogy nemcsak a jogi személy Magyar Gárda Egyesületet, hanem a nem jogi személy Magyar Gárda mozgalmat is korlátozni kívánják, az emberi jogok súlyos megsértése (szólás, gyülekezés).
3. A rendőrség értelmezése, miszerint a jogi személy Magyar Gárda Egyesület feloszlatása, diktatúrát idéző logika alapján, azt is jelenti hogy a mozgalom nem működhet, a Magyar Gárda, már nem bejegyzett szervezet tagjai nem vehetnek részt megmozdulásokon és nem viselhetnek olyan ruhát aminek viselését törvény nem tiltja - egyértelműen diktatórikus és emberi jogokkal össze nem egyeztethető (szólás, gyülekezés).

A bíróságok csúfos leszereplése mellett a rendőrség is súlyos döntéseket, sőt bűncselekményeket követett el nemrégiben.

A kronológia röviden:

• 2009. július 4.-re tüntetést jelentettek be különböző csoportok. A tüntetést a rendőrség nem "engedélyezte".
• A tüntetők mégis megjelentek, a túlnyomórészt teljesen békés emberekből álló demonstrációt a rendőrség brutálisan - könygázzal, gumibotozással, bilincseléssel és előállítással feloszlatta.

A fentebb idézett Magyar Alkotmány és az Európai Emberjogi Egyezmény alapján minden embernek joga van demonstrációt szervezni illetve azon részt venni, kivéve ha az

• nemzetbiztonsági okokból (háború, fegyveres zavargások)
• közegészségügyi okokból (járványveszély, stb.)
• bűnmegelőzési és közbiztonsági okokból
• mások jogainak védelme okán

nem megengedett. Egy tüntetés megtartása nem engedélyköteles, nem kell bejelenteni a rendőrségre, bármit is mondjon a rendőrség, illetve ha létezik törvény vagy szabályozás ami ilyesmit mond, az ellentétben áll a vállalt nemzetközi egyezményeinkkel és az alkotmánnyal, tehát nem érvényes.

A rendőrség gyakorlatilag egyetlen okból oszlathat fel békés tüntetést: járványveszély esetén. Az összes többi lehetőség kifejezetten nem békés tüntetések esetén áll elő.

Érdekes megnézni egyébként a konkrét ítélkezési gyakorlatot ez ügyben. Idevágó, hogy volt már Strasbourgban magyar gyülekezési jog megsértése miatt ügy:

2002 december 1.-én történt eset, hogy Medgyessy Péter a Kempinski Hotelben a román miniszterelnökkel közösen ünnepelték a román nemzeti ünnepet - Erdély elcsatolását. Emberek egy csoportja azon a véleményen volt, hogy ezt egy magyar miniszterelnöknek nem kellene ünnepelnie és ezért a rendőrség informálása nélkül tüntetést szerveztek a Kempinski Hotel elé.

Körülbelül 150 ember jelent meg, a rendőrség is jelen volt a helyszínen. A rendőrség szerint a demonstráció azután került feloszlatásra, miután egy kisebb detonáció hangja hallatszott, ami megítélésük szerint veszélyt jelentett a rendezvény biztonságára.

A tüntetésen résztvevők szerint a rendezvény teljesen békés volt, egyetlen céljuk volt: véleményük kifejezésre juttatása.

2003 február 6.-án a tüntetők elsőfokon elvesztették a pert amit a rendőrségi oszlatás miatt kezdeményeztek. A bíróság indoklásában kiemelte, hogy a bejelentés nélküliség önmagában illegálissá tette a tüntetést és okot adott a feloszlatásra.

2003 október 16.-n a másodfokú ítélet helybenhagyta az elsőfokút.

2004 február 24.-n a Legfelsőbb Bíróság elutasította a tüntetők felülvizsgálati kérelmét.

2007 július 17.-n a Strasbourgi Emberjogi Bíróság kimondta a fentebb idézett Article 11 megsértését és kötelezte a Magyar Államot fejenként 10,000 EUR kompenzáció illetve összességében 2000 EUR perköltség megfizetésére.

Az alkotmányos jogok és a precedensek ismeretében, a jogsértések miatt:

1. Le kell mondania Draskovics rendőrséget felügyelő miniszternek, az országos rendőrfőkapitánynak, a budapesti rendőrfőkapitánynak.
2. A katonai ügyészségnek meg kell indítania a büntetőeljárásokat a most szombati rendőri brutalitás végrehajtói ellen.
3. Az alkotmánybíróságnak el kell kaszálnia minden, az alkotmánnyal ellentétes passzust a gyülekezési törvényben.

Amíg ez nem történik meg, addig polgári engedetlenséggel kell tovább tüntetni és a figyelmet felhívni a jogsértésekre.

Ha feloszlatják a Magyar Gárdát, akkor gárdista vagyok. Ha brutális módon feloszlatják a megmozdulást, akkor megbilincselt tüntető vagyok. Ha büntetni akarják a gondolatokat és korlátozni a szólásszabadságot, akkor holokauszttagadó vagyok. Ha el akarják nyomni a melegeket, akkor homoszexuális vagyok. Ha tiltani akarják a cigánybűnözés kifejezés használatát, akkor rasszista vagyok. Ha be akarják tiltani Marilyn Mansont, akkor sátánista vagyok.

Nem értem mit nem lehet érteni, basszátok meg.

Ami törvényes, az egyből morális is és aki nem csinálja, az csak azért lehet, mert nem tudja csinálni, ergó lúzer.

Ahelyett, hogy büszkék lennénk azokra, akiknek van annyi emberük és eszük, hogy Magyarországon nyaraltassák a hadseregüket, és azt mondanánk, amit Hruscsov bácsi, tehát hogy ellenforradalom, marad az irigység és a fújolás.

Tisztában vagyok azzal, hogy az ellenforradalmi válság okán egyébként is orosz- és orosztank-ellenes hangulatban nehéz az ilyen hadműveleteket szimpatikusként beállítani. Azzal meg pláne, hogy egy birodalom ne csak betartsa a nemzetközi törvényeket, hanem legalább egy kicsit mutasson egyenes gerincet is. Ettől azonban teljesen független az, hogy független országokat lerohanni, ezekkel függőségi viszonyt fenntartani, különösen ha ezek a szovjet érdekszféra keretein belül működnek, teljesen helyénvaló. Ravasznak, sikeresnek és dörzsölt hódítónak lenni mindig menő. Sírni meg nem az.

Hihetetlen, gondolom mindenki látta már a vasárnapi EP választás eredményeit.

A radikálisok a várakozásokon felül teljesítettek.

Én félek. Mi lesz veled Magyarország? Hogy lehet az, hogy itt Európa szívében, 2009-ben egy olyan párt szerezhet több mandátumot, aki nem retten vissza az erőszaktól, sőt több alkalommal is alkalmazta már azt? Az ordas múltból táplálkozva nem satnyulnak a gyilkos eszme hívei!

Teljesen világos, hogy ezeket nem lehet megtűrni a parlamentben és nem lehet őket a hatalom közelébe engedni. Nemhogy nem értenek semmihez, nincsen szakértelmük, de még primitív demagógiával élve itt mérgezik a közéletet is!

Mit fog ezután gondolni rólunk Európa, a világ? Hogyan tudunk majd így unokáink szemébe nézni, elmagyarázni, hogy ma Magyarországon sokan egy tömeggyilkos rendszert éltetnek?

A kurva életbe már, kimondom! Az a demokrácia weimarizálódása, ha az MSZP négy mandátumot tud szerezni akármilyen választáson!

Már ha a jelentős olajtartalékokkal nem rendelkező, nem euróövezeti, a világon a legmagasabb GDP arányos adóssággal rendelkező országok fővárosait nézzük, ami nem Tokió.

Budapest az első, világos. Ismét nyertünk!

Az MSZP-ben a vasárnapi nagy vereség után ugyanis sokan a felelősök megbüntetését követelik.

A második tartalékos munkásőr század bevetésre készen. Hadieszközként Horn Gyulától einstandoltak egy pufajkát.

Havas Szófia szeme felcsillan az állam jogos és kemény reakcióját látva.

Lendvai Ildikó felelős az események cenzúrázás szerkesztés kommunikálásáért.

A nép felelős. A nép a felelős, tehát le kell váltani! Előre!

Mostanság hírt csak RSS/Atom aggregátoron keresztül látok. Alapvetően vacak/hiányos RSS feeddel rendelkezni már alapjában véve ok arra, hogy ne látogassak egy oldalt.

A procedúra úgy működik, hogy megnézem érdekel-e egy hír vagy sem és csak akkor nyitom meg ha érdekes.

A reklámbevétel szempontjából elég gáz a bulvárosodás nem bulvár beállítottságú oldalon, mert az RSS aggregátorom kiszűri a kreatív címeket, tehát ha a címben ilyesmi jelenik meg, hogy:

- botrány
- ciki
- kínos
- őrület
- döbbenet
- cím elején egy szó, aztán felkiáltójel
- szexel
- figyeljetek/figyeljenek
- borzalmas tragédia
- ön
 

...azt anélkül törli a program, hogy valaha is a szemem elé kerülne, tehát ennek következtében nem is fogok soha reklámbevételt generálni az adott oldalnak a bulváros cikkek látogatásával.

Borzalom! Ön probálkozna ezzel? Írja meg!!!!!4444

2009, Magyarország:

Március 15.-én történtek az alábbi események:

- Letartóztattak és rabosítottak két férfit, egy történészt és egy ügyvédet, amiért a "Gyurcsány takarodj" kifejezéssel éltek a szóláshoz való alkotmányos jogukkal. Súlyosbító körülmény, hogy volt náluk egy tojástartó és egy könyv is, Sztálin életéről. A fogvatartás során a rendőrségen tapasztalt bánásmódról így nyilatkozott egyikük:

Rosdy Tamás ügyvéd elmondta, hogy egy „nagydarab, gumikesztyűt viselő smasszer” utasította, vegye le minden ruháját, majd más mellett felemeltette vele herezacskóját, hogy nemi szervét megvizsgálhassa. A háromgyermekes családapának a fal felé kellett terpeszállásban fordulnia és háromszor le kellett guggolnia, illetve felszólították arra is, hogy emelje fel talpát és mozgassa lábujjait. Amikor a fiatalember, aki egyébként hét órán keresztül hozzátartozóit sem értesíthette, azt kérdezte, erre mi szükség van, gúnyosan csak annyit feleltek neki, tegyen panaszt, ha valami nem tetszik neki.

- Előállítottak és szabálysértési eljárás alá vontak két fiatalembert, akik egy "Felelős kormányt Buda-Pesten" feliratú transzparenst tartottak a magasba. Az 1848.-as követelések második pontja a "Felelős ministeriumot Buda-Pesten" volt. A rendőrség fél nappal az előállítás után, valamikor hajnalban kiadott egy közleményt ami arra utalt, hogy a szabálysértési eljárást leállítják.

- A rendőrség beszorított és könnygázzal letámadott több tucat békés embert, köztük Morvai Krisztinát is. A videó itt megtekinthető.

- A rendőrség már március 14.-én 5-10 fős rohamrendőrökből álló csapatokat masíroztatott keresztbe-kasul Budapesten.

- A BKV nem engedte ki a Combinókat a 4/6 villamos vonalára, ezzel azt az érzetet keltette, hogy itt "valami készül". A vonalon közlekedő régebbi szerelvényeknek ugyan nem esett baja, de megszívattak pár mozgássérültet.

- A kormányközeli politikusok háromszoros kordon mögött, épületekben elbújva, üres Kossuth téren, a babakocsis anyukáktól még a cumisüveget is elvéve ünnepelt.

Gondolatbűnözés, a gyülekezési és szólásszabadság korlátozása, a hatalom dölyfös magatartása, a szorgalmas elvtársak állami kitüntetésben való részesítése, rendőri erőszak, mindez így együtt a nyolcvanas évek végére már elképzelhetetlenné vált.

Orbán Viktor úgy vélte: az elmúlt hét év nem része a rendszerváltásnak, csupán a múlt restaurálása, amikor a hatalom ugyanazokat az eszközöket alkalmazta, amelyek a rendszerváltás előtt is csődbe vitték az országot.

Orbán ezért alkalmas miniszterelnöknek, mert tudja, hogy honnan hová tart és az nem a KISZből a Központi Bizottságba vezető utat jelenti számára. Nem véletlenül produkálta az 1998-2002 közötti polgári kormány a rendszerváltás óta legjobb gazdasági és kormányzati teljesítményt, míg a posztkommunisták nem véletlenül termelték ki rekord idő alatt újra a Kádári csődöt. A gazdasági teljesítményhez nem kell sok, csak demokratának kell lenni és teljesítmény alapon kell értékelni párthűség helyett. Erre nem képesek a posztkommunisták és ezért van romokban ma az ország.

Amíg Magyarország meg nem érti, hogy csak megtisztult közgondolkodással lehet jól működő országot építeni és minden csalódás, hiba és gond végső soron ennek a hiányára vezethető vissza, addig ez az ország nem fog rendbejönni. Meg kell változtatni az ország gondolkodását és eltakarítani a Kádári mocskot, aztán lesz gazdasági növekedés és rendes, "ejrópai" életszínvonal, nem fordítva. Addig is, Kádár apánk szelleme búg lágyan a tébolyodott cezaromán Ferencből.

Minden civilizált társadalom pár jól körülhatálható szabadságjogon és kötelességen alapszik. Nem véletlenül fektették ezeket a jogokat és kötelességeket le Magyarországon is sok más országhoz hasonlóan az Alkotmányba, hiszen ezek egy egészséges társadalom alapszabályai, axiómái.

Ezek az axiómák együtt, egyensúlyban és mindig érvényesek. Nem egyéni ízlés szerint válogatunk, hogy mikor kire és hogyan terjednek ki.

Különösen káros tehát, hogy ezeket a társadalmi játékszabályokat senki sem védi következetesen. Léteznek különböző magukat jogvédőnek tituláló szervezetek, de alkalmi hómunkásként csak a saját ideológiájuk, szekértáboruk által kijelölt területen söpörgetnek.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány egy viszonylag behatárolt területen, a gyülekezés szabadsága és a hatósági visszaélések témakörében lép fel. Nincs ezzel amúgy semmi probléma, de elkellne a védelem más szabadságjogoknak is.

A TASZ ezzel szemben, bár elviekben felvállalja a szabadságjogok védelmét - nem tekinti axiómának őket, sőt: ideológiától függően elfelejtkezik egyikről, másikról.

Amikor januárban a parlament megszavazta a büntető törvényköny módosítását és így több éves börtönbüntetési tétellel büntethetővé vált a papírgalacsin és tojásdobálás, ami más országokban teljesen természetes kifejezésmódja a szólásszabadságnak, a TASZ nem érezte úgy, hogy meg kellene szólalnia.

Amikor a miskolci rendőrkapitány nem volt hajlandó tovább a szőnyeg alá söpörni a romákkal kapcsolatos társadalmi problémákat és etnikai alapú statisztikát tett közzé (amit jegyzem meg, más országokban mint Nagy Britannia teljes természetességgel gyűjtenek), akkor a TASZ szükségét érezte, hogy lerasszistázza őt.

Amikor egy európai bizottság egyéb botrányos kijelentések mellett kifogásolja a szólásszabadság magas fokát Magyarországon, akkor a TASZ szintén néma maradt.

Míg börtönnel szeretnék egyesek az országban fenyegetni azokat akik valós társadalmi problémákra hívják fel a figyelmet, ezzel szemben a TASZ idejét mégis az köti le, hogy felderítetlen bűncselekmények mögött rasszista indítékot feltételez és amiatt kritizálja a köztársasági elnököt, hogy nem ítélte el a rasszizmust (!) egy olyan esetben amikor erre nem utal semmi.

Az etnikai alapú statisztikák készítése fontos eszköz. Ha az adatok azt mutatják, hogy a romák körében az országos átlaghoz képest kimagasló a bűnözés, az nem rasszizmus hanem egy jókora probléma. Ha viszont ezek a statisztikák javulást kezdenek pár év múlva mutatni az az egyik legjobb antirasszista eszköz lehetne.

Különösen visszataszító tehát, hogy amíg romák által elkövetett bűncselekmények esetén rasszizmust kiált a TASZ ha valaki felhívja a figyelmet arra, hogy a romák bűnözési szokásai negatív irányban deviálnak az átlagtól, fordított esetben amikor a romák az áldozatok ott a tények ismerete nélkül rögtön rasszista indítékot feltételez, hiszen a következetes álláspont az lenne ha ilyen kijelentést maximum akkor tenne a szervezet ha tények állnak rendelkezésre és ugyanakkor rávilágítana a romákkal szembeni - vita tárgyát képező, hogy pontosan mekkora - társadalmi ellenérzés egyik legfőbb okára: a romák integrációs problémáira.

Ahogy egy néhai humorista fogalmazott, nincs rasszizmus Magyarországon, na de igény, na az lenne rá. Jó lenne a problémákkal azelőtt foglalkozni, mielőtt valaki elkezdi kielégíteni ezt az igényt. A legnagyobb akadály ebben magát a probléma megvitatását gátoló reflexből rasszistázó elemek.

Az elmúlt két hónap eseményei mindenesetre megmutatták, hogy Magyarországnak szüksége van független, a szabadságjogok alapértékeiből kiinduló, valódi jogvédő szervezetekre a polkorrekt, ideológiákhoz és holdudvarokba tokozódott képződmények helyett.

Gazdasági válság esetén jobban megfontolandó, hogy mire is költ az állam. Fontos a számok alapos vizsgálata hiszen az állampolgárok pénzét költi az apparátus, tehát jó ha azt hatékonyan teszi. Ennek ellenére egy demokráciában nem csak a számszerűen nagy összegeknek kell, hogy jelentőségük legyen hanem a kisebb, szimbolikus költekezésnek is mert ez árulkodik a kormányon lévők mentalitásáról.

Gazdasági válság esetén, ha az ország rossz állapota miatt megszorításokat akar bevezetni a kormány akkor azt nem teheti ukázként kiadva. A legtöbb helyen társadalmi felhatalmazást szokás kérni drasztikus lépések meghozatala előtt: Izlandon és Lettországban előre hozott választásokat tartanak. De a szimbolikus lépések terén sem lehet hipokrita módon mástól olyasmit elvárni amit önmagunktól nem követelünk meg, ezért problémás például Veres János audija. Mert ha gáz van, akkor azt nem a sok jobbágy kell, hogy felvállalja. Nyilván az átlagemberek állják a számla nagy részét de az igenis elvárható, hogy vegye ki a részét ebből az állami felsővezetés is.

A szimbolikus lépések fontosak mert egy mentalitásról árulkodnak és példát állítanak. Lengyelországban például a válság begyűrűzése után gondolkozott a szejm, "min is lehetne itt spórolni" és arra jöttek rá, hogy van náluk egy csomó volt kommunista vezető és ügynök akik nemhogy nem lettek soha felelősségre vonva, de jó zsíros ~640 ezer Ft-os (8000 zloty) nyugdíjjal rendelkeznek. Törvényt alkottak és jelentősen csökkentették ezeket a nyugdíjakat, ezzel a spórolás mellett egy kicsit adtak a társadalom igazságérzetére is.

Magyarországon is lehet szimbolikus lépéseket tenni, hiszen attól eltekintve hogy itt fel sem merült a volt kommunista vezetők és besúgók nyugdíjának csökkentése és így minden adófizetőt átlenghet az a boldog tudat, hogy ily módon akár Biszku Béla shoppingolását is finanszírozzuk, ez nem az az ország ahol nem lehetne még mélyebbre süllyedni: a Gyurcsány kormány a volt politikai foglyok nyugdíjkiegészítésén spórol.

Szimbólum. Kádár apánk fülünkbe súg és tovatűnik. A rendszerváltás nem volt képes eloszlatni ezt a kísértetet.

Végre egyszer valami jó irányba indulnának el a szocik energiaügyben, erre tessék beleszarik a Grinpísz. Tágra nyílt csipás szemű, szabadidejükben a cukiság blogon menedéket kereső fiatal csajok mesélnek arról, hogy az atomot ők nem támogatják mert az veszélyes. Meg a vízbül vegye ki a zokszigént.

Tovább tetőzi a hülyeséget az ún. "Energia Klub Környezetvédő Egyesület", meglebegtetve azt hogy az orosz urántól még inkább függőségi helyzetbe kerülnénk.

Mint tudatos környezetvédő, aki nem a feelgood hangulatért van a dologban, hanem a tényekből kiindulva szeretne jobb, környezetbarátabb életet magának kis hazánkban: mélységesen elítélem az ostoba magukat zöldeknek beállító embereket. Itt a világháló korában nincs mentség fél órányi wikipedia ismeret el nem sajátítására, mint például:

1. Az uránnak van világpiaca, a földgázéval szemben. Ad el Kanada, Ausztrália is az oroszok mellett. Az urán kis helyen is elfér, most is van vagy két évnyi tartalékunk, ráadásul nemzetstratégiailag van hazánk területén is, ha minden kötél szakadna.

2. A szél, víz és napenergia környezetrombolóbb mint az atomenergia. A vízenergia hatalmas ökológiai pusztítással jár a víztározó miatt, a szél és napenergia jellegéből adódóan időszakos tehát amikor nem fúj a szél vagy nem süt a nap, akkor valahonnan áramot kell generálni: ezt Németországban gázturbinákkal oldják meg például. A napenergia további hátránya az előállításának finoman szólva rohadtul nem környezetbarát volta. Az durván nehézipar, egy csomó nehézipari anyaggal.

3. A szél, víz és napenergia nem életképes akkora mennyiségben amekkora igényeink már most vannak, nem beszélve a harminc év múlváról. Szél és vízerőművet ugye csak korlátozott helyekre lehet tenni és az is korlátozott hatásfokú, a napenergia esetében pedig maga a gyártás során felhasznált anyagok ritkasága, az ár és a hatásfok jelent korlátozó tényezőt.

4. A 2. és 3.-as pontból következően Magyarországon ami reálisan szóba jöhet az három dolog: szén, gáz vagy a nukleáris energia. A gáz ugye nem olyan jó dolog energiafüggőség szempontból, továbbá van károsanyag kibocsájtása. A szén pedig amellett hogy nagy CO2 forrás, a sok álkörnyezetvédő figyelmébe ajánlom: több radioaktív anyagot bocsájt a légkörbe, mint egy atomerőmű. A wikipédiát idézve:

A 1,000 MW coal-burning power plant could release as much as 5.2 tons/year of uranium (containing 74 pounds (34 kg) of uranium-235) and 12.8 tons/year of thorium. The radioactive emission from this coal power plant is 100 times greater than a comparable nuclear power plant with the same electrical output; including processing output, the coal power plant's radiation output is over 3 times greater.

5. Az atomerőművek a világ legbiztonságosabb energiatermelő létesítményei. Lehet persze Csernobillal érvelni, de azt tudni kell, hogy olyan erőmű sehol a világon nem üzemel már, illetve hogy az akkori baleset a szovjet mentalitásnak volt köszönhető. Az akkor használt modellek le lettek cserélve olyan erőművekre, ahol ha fogja magát a kezelőszemélyzet és hazamegy, akkor sem történik semmi probléma. Nem véletlen például, hogy egyetlen terrorszervezet sem próbált még atomerőművet szabotálni vagy felrobbantani. Sokkal gyorsabban célba érne egy terrorista, ha elkezdené maga bányászni az uránt. Tessék egy kis fizikát tanulni. Vagy tessék megnézi mi az a breeder reactor a wikipédián, ha valaki a nukleáris hulladék miatt aggódna.

Köszönjük álzöldek, de elég a féltudású handabandából. Ami eddig ment atomenergia szintjén, az kevés. Nem egy új atomerőművet kellene kezdeni építeni, hanem kapásból kettőt-hármat, konkrétan akkor le lehetne állítani egy csomó gáz és szénüzemű energiatermelő füstgyárat és ezzel lehetne végre valamit tenni a környezetvédelemért is.

Update: most kötöttek a franciák és az olaszok egy nukleáris együttműködési megállapodást, miután Berlusconi úgy vélte, hogy az ország kiszolgáltatott helyzetben van, mint a világ legnagyobb elektromos áram importőre és ezért szükség van a nukleáris energiára. Néhány hete a svédek felülbírálták a korábbi nukleáris stopjukat.

A britek, franciák, finnek építik az erőműveiket ezerrel és még a híresen atomellenes németek is megfontolják az erőműveik bezárására adott időpont kitolását.

"it's better to burn out than to fade away". Kurt Cobain világhíressé tette Neil Young sorát azzal, hogy idézte búcsúlevelében.

A mondat által oly sommásan megfogalmazott vélemény Magyarországon nem is lehetne aktuálisabb. Közéleti fordításban az antalli "Tetszettek volna forradalmat csinálni" ellenpárja. Húsz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy látszódjon: az akkor felsejlő problémák lebunkózására használt mondat igazából a rendszerváltás elvesztegetett lehetősége.

Az utóbbi években kritikussá vált helyzet fő oka az, hogy nem vált el a búza az ocsútól a rendszerváltáskor, vagy ahogy Publius Hungaricus fogalmazott, a magyar elit legitim tudott maradni az utóbbi harminc évben folyamatosan. Nem mintha lámpavasakon himbálózó hullákra gerjednék mint egyesek, de egy diktatúrát lezárni csak éles határvonallal lehet.

Öngyilkossággal ért fel, hogy a rendszerváltáskor meg lett engedve a volt diktatúra fenntartóinak a közügyekben való részvétel, a bűnök annulálása. A bűnösök könnyen felvették az új rendszert hiszen az előző alatt is csak hazudták az ideológiát. Államformát váltottunk ezzel, a legvidámabb barakkra rászórtunk még pár humorbombát, de rendszerváltás nem történt.

Érzékelhető a morális deficit, olyannyira hogy a cseh nagykövet nyilatkozott így a napokban:

Továbbá talán arról is van szó, nálunk mégiscsak lezajlott egy forradalom. Ha "bársonyos" is volt, mi forradalomként éltük meg. Volt egy nagyon világos pont, ahol a régi rezsim uralma véget ért, és valami új kezdődött. És mindenki számára világossá vált, hogy mostantól minden másképp lesz.

Érdekes megnézni Lengyelország példáját is, hiszen náluk is sok tekintetben hasonló problémákkal túzdelt volt a rendszerváltás. Húzták a posztkommunista örökséget magukkal, mivel forradalom helyett kerekasztal tárgyalással oldották meg ott is a krízist. A morális szemétdomb náluk 2005 környékén vált elviselhetetlenül büdössé, akkor gyakorlatilag kiírta magát a közéletből a posztkommunista baloldal és mára a politika a két jobboldali párt térfele lett, a politikai meccseket a PiS és Tuskék már más, demokratikusabb játékszabályok között vívják.

Sokszor volt szó akkoriban, hogy majd Magyarországra is megérkezik a varsói gyors. Bár ez a felvetés sokáig cáfolódni látszott, a magyar helyzet mint a rendszerváltáskor is, némi késéssel bár de most is követni látszik a lengyel irányt.

Tisztítótűz helyett a magyar társadalom lassan megrágja és kiköpi a kádári mocskot. Halványodnak a demokráciát mímelők.

Halványodnak bizony, hiszen egyre fülsértőbb ahogy újra és újra tanúbizonyságot tesznek arról, hogy mennyire nem értik ezt az egészet. Nemcsak hogy aljas okokból a rendőrséget eszközként használva állampolgárokat veretnek, milliárdokat lopnak a közösből, hanem bukott tanulóként még nekik van a legnagyobb pofájuk amikor egyértelművé válik tudásuk hiánya.

Gyurcsány Ferenc ma úgy érezte, hogy nem elég egyértelmű a dolog, tudatni kell még egyszer a világgal, hogy ő nem demokrata.

Épeszű demokrata ugyanis nem gondolja, hogy az állam egyik feladata a cenzúra és a politikai alapú média feketelistázás. Épeszű ember nem gondolhatja, hogy egy miniszterelnök előírhatja állami szerveknek, hogy azok milyen újságot rendelhetnek vagy hol nem hirdethetnek. Az állami szervek közül sok nem alá, hanem mellé vagy fölérendeltje a kormánynak, közvetlenül az országgyűlésnek számolva be.

Az állam nem így működik, de sebaj mert már halványulnak a múlt árnyai...

Néha egy kép többet mond ezer szónál. Íme:

 Aztán lehet elmélkedni, hogy ilyen vezetők mellett miért léteznek ilyen jelenségek.

This financial crisis will uproot the unchanged hungarian political elite of the past 30 years. The pillars of their past stability, the myth of our convergence to The West and the taboo of their criminal untouchability have been shaken and that gives real chance for change. All of these people cannot be chased away, some of them might be, but what is more important: the rules the hungarian political elite is based on can be changed. There is need for a government serious about change and there is a need for an intellectual base filling the catchy goals of change with meaning. A chance like this only comes once every quarter of a century: now or never.

The calm before the storm

Even a half year ago things seemed stable: the pensions were rising, welfare funds were being spilt, the ones who could cheat cheated, the ones who could not took loans so they could lie a middle class existence for themselves. Noone liked the system, the tax fraud, the bad schools or the morally bankrupt police, but everyone managed. It seemed that the divergence of the country [from the West] could continue freely with no effect to the halfbaked hungarian elite and their positions. First and foremost this was guaranteed by the fact that on the top of the system there throned unwaveringly the creator, the maintainer, the controller of the system and the final guarantee of the lack of change : the hungarian political elite.

This group is composed of politicians, leading bureaucrats, influential editors and experts. For all their differences one thing connects them: they have remained on the level of the half-knowledge of the eighties and because of that, in some cases inadvertently, became the maintainer of the rules of the elite, the "likethis". It wasn't necessarily unavoidable for these people to form such a strong bond though. This knowledge and rules at first were the properties of the communist regime's technocrat elite. The newcomers instead of transcending all this, became acclimatized step-by-step. This process has been strengthened by many things, from the lack of self-confidence through the old reflexes of the sucking up neophytes to the lack of international outlook. Whatever the reason, the facts are the facts: only a minority of them can be seen to have came from somewhere else. It is no miracle that even half a year ago it seemed that the "likethis" remains with us for good and deconstructing it is only possible on the very long term.

Lightning strikes

Then the lightning has struck. From one day to the next the money was gone. The foreign creditors were reluctant to lend a single penny and on our own we would have been incapable of settling the country's debts. The majority of the hungarian political elite embarrassingly avoids the phrase best describing the current situation: the bankruptcy of the state. They think uttering this phrase would cause panic and thus worsen the situation. Hiding behind the curtains of responsible behaviour, their real goal is to avoid facing the issue, because this bankruptcy is the consequence of their actions.

The loan provided last year by the IMF was to prevent the collapse. It is not often heard in Hungary that we had to run to the IMF first in the world, even before Pakistan and Ukraine. Not because we were the most unlucky ones, but because our huge national debt we wouldn't have lasted another month without further loans. Let's not forget, the rest of the countries in the Visegrad group do not need the IMF's help. We have caused our problems, not the rest of the world.

The IMF loan was only sufficient enough as to avoid the total catastrophe, at least so far. This didn't prevent the hungarian economy from entering a free-fall. There might be some who remember the two stringent years after the Bokros austerity measures, at that time the GDP growth was 1% a year. This year it is likely that our GDP will fall by 4%. In 2009 it is very likely that in everyone's extended family there will be someone knocked out by the crisis: one loses his job, another is forced to live on welfare, yet another is forced into shark loans and many people will default on their home and car loans. In the optimistic case hundreds of thousands of people will see their livelihoods crumbling.

This will, even in Hungary, call for people being hold responsible. 2010 will, not only very deservedly bury the Gyurcsány government, but it will make the whole halfbaked political establishment crumble.

The magical stability of the hungarian political elite

The hungarian political elite was impossibly stable. Slightly exaggerating, it could be said that only biology managed to make personnel changes in the group. Even in the in-fighting of the eighties' Hungarian Socialist Workers' Party one could not really fail: the losers could remain inside the inner circle. What is much more important however, is that opposed to the rest of the countries in the region, in Hungary the fall of the iron curtain didn't bring serious upheaval. Even though the top leadership of the country has been replaced, in other parts of the political elite, in the polity of the state, in the political media and among the influential experts there has been no change. What's more come 1994, the seemingly permanent change in the political leadership became a thing of the past. The continuity is illustrated perfectly by the fact that among the Visegrad group countries only in Hungary could the old state party remain a leading political party, the old state newspaper the largest poltical newspaper and it is considered impolite to call the leaders of the old communist regime, communists.

The magical stability was not only true in their case or in connection with the change of the form of state, but during the transformation in countries in the broader region outrage and discontent created by the corruption lead to earthshattering upheaval in the political elite. The upsurge of the anti-establishment forces that were strengthened by the abuses (Dzurinda in Slovakia, 1998; Kaczynsky in Poland, 2005; Borisov in Bulgaria, lately) caused a significant portion of the former elite to disappear from politics and those that remained were forced to adapt their ways of operation. Here in Hungary only corruption was present, without upheaval. Noone disturbed the peaceful sleep of the establisment.

The hungarian political elite could remain continously legitimate for the past 30 years. When someone had a serious problem with those in power, then the alternative dear to him/her was found within the very same elite. The legitimacy of this power was upheld by a myth and a taboo. These were born in the eighties and through gentle nurturing, the hungarian society followed and believed them.

Pillars of stability: the myth...

The myth is no other that slowly but surely we're getting closer to the western standard of living. According to the myth, even though lots of things are not working properly, there isn't a fundamental problem because the reforms (in the eighties), the market economy (in the nineties) or the EU membership (lately) slowly and with bumps, lead us in the good direction. Noone is really satisfied with the present state, but everyone hopes it will be slightly better sooner or later. We are convinced that our politicians are bad, but no so bad as to prevent the country from moving forward.

Even though in the past 30 years the country was diverging from the western standard of living (see the World Bank's data on purchasing power parity relative to the GDP) the hungarian political elite successfully upheld the myth that we really are converging. The hungarian state overreaching itself, based on loans, spent huge sums so that no well organized voting block would permanently retain a losing position. The pensioners, teachers, public servants, young mothers or former miners all received enough state funds to allow them to retain hope. According to a hungarian social research institute's revelative findings the political elite assured the peaceful transition during the fall of the iron curtain by easily accessible age concessions and disability status for pensions. For the overwhelming majority, even in the hardest times hope remained that things will become better even if at the cost of tightening the belts at times. The loan bought myth upheld the legitimacy of the political elite.

...and the taboo

The political elite's lack of criminal liability and untouchability is the big taboo of hungarian politics for the past thirty years. Everyone knew it existed, but noone really talked about it publicly.

In the eighties the above-the-law nature of the nomenclature followed directly from the logic of the system. Sadly this is one of the things that didn't change with the fall of the previous system. It is not a coincidence that solely in Hungary among the Visegrad group countries not a single former leader was held responsible for the crimes committed by or during the communist system. The message was clear: the political elite is free to do anything. So clear, that noone forgot about it. Not those in the circle, not those outside the circle, neither those in the judicial branch. While members of the political elite built large mansions from couple hundred thousand Forints [=a few thousand euros] of salary and though their henchmen acquired large stakes in certain companies, noone was ever charged with any wrongdoings. If the rumours emanating from police stations can be believed, then it seems to be the case that policemen are burying investigations rapidly when politically potent people come into view. With these cases, not even that they don't get to be cases in the courts, but it is very rare for media headlines to call attention to them.

Everyone knows that it's better to be silent: while the political elite's base legitimacy was stable the dissenters were easily extracted from the mass.

The price of stability

The direct price of this stability was the deeply indebted nature of the country. In a country that is falling behind only the money of others can prop up the illusion of safety. The hungarian state in the past thirty years amassed approximately eight thousand billion Forints of debt. Yes, the lion's share of responsibility belongs to the Hungarian Socialist Party and it's former self the Hungarian Socialist Workers' Party, but apart from a few commendable examples dissenting voices couldn't be heard from the rest of the political elite - politicians, experts, journalists - either when Péter Medgyessy and then later Ferenc Gyurcsány started spending the country's money in a way that would put sailors on leave to shame.

Due to the stability bought at the money of others, there wasn't pressure on the political elite to face their own and the elite's (in the broadest sense) halfbaked knowledge. A structure was conserved for decades that was only supposed to remedy the semi-market, semi-democratic and semi-western problems of the system of the eighties.

The end of stability

The stability has ended however. Both the myth and the taboo is going to be crumbling in the next one or two years and the dusk of the halfbaked political elite begins.

The financial crisis will shake the myth of our false convergence to the west. It won't take half a year for a lot of people to experience what it means to have a 4% recession or a 330-1 HUF-EUR exchange rate. Until next year hundreds of thousands of people's livelyhood will collapse and the hungarian government not only won't be able to help, but it won't even be able to provide hope for those people. It will suddently become apparent that we're in a dead-end and terribly many people will began to yearn for something fundamentally new - new rules, new goals, new symbols and people authenticating these new authorities. The current political elite will end up where, judged by it's performance, should have ended up ages ago.

Even now, there are cracks appearing in the wall of the taboo. It is not clear why, but in 2008 the in-fighting among the political elite led to a window into the inner view. Through the case against Zuschlag we have received a window into the thinking of one of the strongest groups of the Hungarian Socialist Party, while even the prime minister was forced to testify in court. During the "monitoring case" the public became privy to the phone conversations of the richest enterprenour in Hungary. These cases would have been unimaginable before. The election campaign, the two small parties' struggle for survival and the in-fighting in the loser party of the 2010 election will no doubt further enable this situation. What's more, the hungarian media tastes blood in the water when it became apparent during 2008 that of almost everyone things can be freely written about and that spells the end of the former self-censorship.

The once in a quarter of a century chance

The crumbling legitimacy of the old guard allows the traditionally conflict avoiding hungarian society to be made ready for comprehensive change. It is a once in a quarter of a century chance that is coming along right now to steer the country on a rising path.

It is entirely sure that the solution doesn't rest in a new party or buying an existing one. In an unchanged atmosphere these parties would produce the same problems (and in fact, they already did) that the current ones are being burdened with. Instead, taking advantage of the feeling of defeat and hopelessness caused by the crisis, the currently existing structures have to be cleaned out and filled with new meaning and new authority.

Before the permanent losers and pessimists would envision an impossible task again, let me mention a few relevant international examples. In 1981 when Ronald Reagan became president, the United States was in the financial crisis of the last 50 years and the elite was pondering about the inevitable decline of the country. America back then was lead by the liberal establishment that has quite visibly run out of ideas by that time, being in charge for the past 40 years. The change spearheaded by Reagan wholly uprooted the american political elite in the next eight years without an establishment of a new party or castrating the polity of the state. What happened is that president Reagan divorced himself spectacularly from the old ideas and brought the non-liberal political scientists sitting on the sidelines into the mainstream. Building on the success of the president the patterns of thought had changed that converted first the broad elite and then the whole country.

Reagan is far from the only example, Margaret Thatcher followed a similar route at the time of what was thought to be an inevitable decline of her country by taking seriously the advice of thinkers preaching liberal economy. She promised and brought fundamental change while making one of the established parties an engine for change and in less than a decade has fundamentally changed the british poltics and even the country. Or let's mention the Carl Bildt led Moderate Party in Sweden, that after nine years of being in opposition inherited the biggest crisis after World War 2 from the social democrats, so that by defying the socialist dogmatism that enchanted the elite not only the economy, but swedish politics and society were fundamentally changed. It is first and foremost their achievement that in the past decade Sweden has become a model country.

Success like these need only two things: political will and the intellectual backbone to fill it with real knowledge. It is a question for the future whether the political forces forming a government in 2010 have the will to play by the new rules, to leave behind the "eternal" truths of the eighties and to start approaching things from the side of performance instead of the side of intentions and to create a culture of responsibility.

It is clear that whoever gets to be in charge on the sinking ship, his fundamental interest is to uproot the current situation since the best way to escape from the crumbling legitimacy of the current political elite would be the way forward: to spectacularly depart from the discredited past and to arise as a champion of change. Everyone will appear to do so, but the question is who is credible enough to be believed, who has the capacity for change. In this respect, some amount of compromise seems unavoidable since the next election won't bring the competition of new leaders either.

It is not enough to placate the flags with a few new words however, in order for change to happen there needs to be new meaning. Elections can be won by 5 second soundbites, but they are not enough to cause real change. For the latter a real, credible alternative has to be created based on facts and reasoning. Only these details can give enough pointers to the state and political middle-management implementing these policies on a daily basis, aswell as to the supporters wishing to publicly or in small communities to support change. Without this depth, the "reform" can only fail.

The good news is that in the matter of substance, we're much better off than we were two years ago. The lack of ideas and walking in circles prevalent in the political establishment (with a few exceptions deserving praise) has generated serious movement outside the establishment. A generation has appeared on the fringes of public life that has grown up and has collected experience at respectable companies, foreign universities or at the amber-embedded hungarian workshops. What's more, the internet destroyed the political elite's communications monopoly and so fresh thoughts and alternative suggestions receive attention much easily.

Success, of course isn't guaranteed. It involves a hard push from below, lots of meaningful political decisions and of course luck to place this country again on a different track. It's not about bringing paradise to Earth, but about stopping this country from lagging more and more behind. This chance is so attractive that it's not only possible but compulsory to play for a win.

The next year

2009 can be a precursor to change. It is possible to direct public attention towards the important things aswell: the questions why is our problem so fundamental and what are the paths leading towards a solution.

People need to be made aware how fundamentally mistaken the political elite's rules and thesises are and that it wasn't blind misfortune that lead us here but a long line of wrong decisions. The naked kings of the political elite and the apologists of "likethis" stuck in the eighties and nineties need to be confronted. It has to be promoted how things could be done better.

Some have already been doing this and they've done a lot so that we can even talk about a serious chance of changing things, however now we need even more reasonable voices and opinions based on hard facts. Those people who would not normally take sides in this issue are needed aswell, since there needs to be a core momentum in order to get things going and exert influence on the public and the political parties, to make it clear: the country needs fundamental change in 2010.

Many would prefer not to discuss this topic. They would gladly argue about anything but this. The defining media institutions of "likethis" will pour the topics about the hungarian-gypsy issue, the fascists, the unpatriotic people and about the Gyurcsány-Orbán duel on us. This challenge should not be met though, the fight needs to be decided on our own terms.

This is not 1989 anymore. We are more numerous, we know more and we want what we want more. This time we need to come through.

(Translation of the original article at http://index.hu/velemeny/jegyzet/feltud090127/ - for those foreigners who want to know what is going on in Hungary)

Feloszlatták elsőfokon a Magyar Gárdát. Tisztázzuk előre, nem vagyok gárda tag, se szimpatizáns és magát a szervezetet a magyarországi viszonyok, a társadalmi válságra adott kifinomulatlan reakciónak tartom.

Induljunk ki abból, hogy egyesületeket amíg azok nem kötődnek bűncselekményekhez és nem sértenek törvényt, egy demokráciában nem szokás feloszlatni, minden más csak ködösítés. Egy egyesület létrehozása a szólásszabadság és a szabad asszociáció jogából egyenesen következik.

A szólásszabadság nem a többségi vélemények kifejezéséhez szükséges jog, ugyanis a többségi vélemények definíció alapján népszerűek.

A társaság beszüntetését 2007. december 17-én kezdeményezte a Fővárosi Főügyészség, mert álláspontjuk szerint a Magyar Gárda az egyesületi törvénybe ütközően gyakorolja tevékenységét.

Természetesen nem szeretnék a "két rosszból lesz egy jó" hamis logikájával élni, de ugye a közélet logikája megköveteli, hogy felvessem: ha hivatalból el tud járni az ügyészség egy ilyen ügyben, akkor esetleg más ügyekben miért nem tud hasonló ügybuzgalmat felmutatni? Miért nincs egyetlen elítélt komolyabb politikus se a rendszerváltás óta (kérem ne mondják, hogy azért mert egy se sértett törvényt)? Miért nem jár el az ügyészség hivatalból ha történetesen négy négyes metrót lehetne építeni a négyes metró árából? Völgyhidak és síkságon épített alagutak szelik át országunkat, bőven lenne itt tennivaló.

A magyar bíróság és ügyészséget lehet befolyásolni, ez derül ki a mai ítéletből.

A bíró indoklása szerint, bár az egyesület tagjai nem követtek el bűncselekményt,

a Magyar Gárda azzal, hogy létrehozott egy mozgalmat, olyan tevékenységnek adott keretet, amely Tatárszentgyörgyön jogszabályba ütköző rendezvénybe torkollott. Az ott elhangzott beszédek többek között a "cigánybűnözést" állították a középpontba és ezzel sértették a cigány kisebbség méltóságát.

Lassan visszatérünk a Kádár rendszerbe, amikor adatok közléséért dugtak embereket börtönbe. Konkrétan vak az, aki nem látja hogy a cigánység körében az országos átlag tízszerese a munkanélküliség és a bűnözés. Márpedig igazsággal nem lehet méltóságot sérteni.

Tegyük fel, hogy mindez nem igaz, hogy nincs cigánybűnözés és a romák nagyrésze nem munkanélküli. Tegyük fel, hogy az egész csak egy rágalom. Egy szabad országban miért nem mondhat valaki akár hazugságokat is, mindenféle az állam részéről őt ért retorzió nélkül? A szólásszabadságnak nem-e lenne ez része?

Aztán, mióta része a cigány kisebbség méltóságának védelme, úgy egészében a magyar jogrendnek? Van olyan törvényünk, hogy a kisebbségek méltóságát védeni kell? Egyáltalán, fogalom szinten mit jelent az hogy a kisebbségek méltósága? Elvi alapon miért kellene konkrétan a kisebbségek méltóságát védeni?

Nem létező jogi fogalmakra, kérdezem halkan, hogyan hivatkozhat egy bíró?

Közjogi méltóságok, köztük Sólyom László államfő, továbbá a parlamenti pártok egybehangzóan ítélték el a tavaly decemberi felvonulást, emlékeztetett a bíró.

Ja hogy közjogi méltóságok, így már más, értem. Tehát a bíró vette magának a fáradtságot és önhatalmúlag két embertípust hozott létre, egy az állampolgár a másik meg a közjogi méltóság akinek a véleménye perdöntő lehet abban, hogy hogyan szabad pardon kell megítélni egy szervezetet jogi szempontból (ahelyett, hogy a törvényeket tanulmányozná a bíróság).

A bíróság nem azt állítja, hogy nincsenek roma származású elkövetők, azonban ennek középpontba állítása és ezzel indulatok keltése jogállami keretek között elfogadhatatlan.

Végtelenül buta és álszent valaki ha a tényekkel szemben a jogállammal takaródzik. A jogállam szerves része a szólásszabadság és ha történetesen a börtönlakók 60-70%-a roma amikor a társadalom 5-10%-a roma, ott egy kurva nagy probléma van amiről beszélni kell! A bíróság feliratkozott a "nincs a tényeknél veszélyesebb dolog" orwelli logikájára, úgy látszik. Lassan húsz éve demokráciának kellene lennie az országban, de az látszik hogy a demokráciát a bíróság is csak cargo cult módban tudja értelmezni - megpróbálja utánozni a fejlettebb országokat, de nem képes elsajátítani a mögöttes indokokat.

Amikor negatívan általánosítanak egy kisebbségre, legyen az zsidó, szlovák vagy piréz akkor általában jó szabály az általánosító személy érveléstechnikai lebunkózása a bíróság által bemutatott bon-mottal, viszont előtte nem árt meggyőződni, hogy biztos nincs-e alapja az általánosításnak, ahogy a romák nagy többsége esetében (vagy példaként az Egyesült Államok 1960-70-es éveinek fekete gettójai esetén) viszont van.

 

Arra az érvre, hogy még "egyetlen pofon sem csattant el", a bíró azzal válaszolt: önmagában a félelemkeltés mechanizmusa alkalmas lehet mások jogainak megsértésére, csakúgy mint a külső megnyilvánulások. Ma Magyarországon a Magyar Gárda ruházata alkalmas lehet arra, hogy egy kisebbség reális érzékenységét megsértse, attól függetlenül, hogy volt ilyen cél, vélekedett Pataki.

Való igaz, elviekben létezhet pszichológiai megfélemlítés mint büntetőjogi fogalom, viszont ehhez egy konkrét törvény megléte és bizonyítási kényszer tartozik, konkrét sértettek esetében, konkrét elmarasztaló bírósági ítélettel. Az nem elég, hogy kijelenti egy akárki, hogy xy akár sértő lehet z számára. Magyarországon szólásszabadságnak kell lennie. Konkrét bírósági ügy és ítélet hiányában ez egy vélemény marad csupán amit a bíró közölt, nem érv.

 

A bíróság az egyesület nyilvántartásból történő törléséről, továbbá a szervezet számláján lévő vagyon állami tulajdonba kerüléséről rendelkezett.

Milyen alapon foglalja le az egyesület vagyonát az állam, ahelyett hogy például vusszajuttatná azt az alapító tagoknak például? Hol itt a jogbiztonság?

a Magyar Gárda feloszlatását kérő ügyész úgy fogalmazott: a szervezet célja a megfélemlítés, tevékenysége, romák lakta településeken tartott rendezvényei, tagjainak "masírozása", vezetőinek beszéde mások jogainak sérelmével jár. Így az egyesület megkérdőjelezi a cigányság egyenlőségét, cigányellenes hangulatot kelt, és konkrétan sérti más csoportok emberi méltóságát is.

Ez mind szép, viszont ezt bizonyítani is kellene. Konkrétan azt, hogy a megfélemlítés volt a cél illetve a mások konkrét jogainak a sérelmét. Gaudi-Nagy Tamás precízen fogalmazza meg a lényeget:

 

Gaudi szerint a feloszlatás olyan megállíthatatlan folyamatot indít el, melyben ízlésterror, vélt vagy valós sérelmek alapján iktatnának ki civil szervezeteket a társadalmi szereplők közül. Épp ezért a Magyar Gárda Egyesület ügyvédje szerint elfogadhatatlan, hogy az ügyészség radikális vélemények és egyfajta öltözet miatt oszlatná fel az egyesületet.

A helyzet az, hogy fogta magát az ügyben eljáró bíró, Pataki Árpád és az ügyészség és közösen szartak egyet az igazságszolgáltatásra és a jogra. Eső után köpönyeg az már, amikor feltehetően majd másodfogokon, a legfelsőbb bíróságon vagy a Strasbourgi emberjogi bíróságon megváltoztatják ezt az ítéletet.

Kitérő: létezik Magyarországon egy prominens szervezet, ami több száz, ezer búncselekmény elkövetéséhez köthető. Évtizedekig rettegésben tartották az országot, de sajnos egyetlen ügyésznek sem volt bátorsága a feloszlatásukat kezdeményezni a rendszerváltás környékén. Az MSZP-ről van szó.

Hírként néhol előjön, hogy xy poligráfos vizsgálattal bizonyítja, hogy hazudott-e vagy sem.

Ez mind szép és jó, azt az apró szépséghibát leszámítva, hogy a poligráf nem működik.

Az eredményességi mutatója olyan 60-70% körül van, az 50%-os véletlenhez képest, ami a szakértők szerint egyszerűen a műszert szerkezetet használó személynek köszönhető.

A wikipédia releváns szócikke szerint:

There is little scientific evidence to support the reliability of polygraphs.[16][17] Despite claims of 90% - 95% reliability, critics charge that rather than a "test", the method amounts to an inherently unstandardizable interrogation technique whose accuracy cannot be established. A 1997 survey of 421 psychologists estimated the test's average accuracy at about 61%, a little better than chance.[18] Critics also argue that even given high estimates of the polygraph's accuracy a significant number of subjects (e.g. 10% given a 90% accuracy) will appear to be lying, and would unfairly suffer the consequences of "failing" the polygraph.

 Tegyük hozzá, hogy egy 95%-os bizonyító erejű készülék is rohadtul megbízhatatlannak kell, hogy számítson egy bírósági eljárás során, hát még a 61%-os.

A Hírszerző jó példája az igénytelen újságírásnak. Nem bulvár, csak igénytelen (bár a bulvár igénytelen is).

Remek példa a legutóbbi "Meg lehet-e fúrni Obama elnökségét?" cikk.

Az USA-ban körülbelül annyira releváns csoportok mint a magyar alkotmányozó nemzetgyűlésezők sajgó ánuszú körbe-körbe rohangálását hírként lehozni meglehetősen érdekes.