HTML

Sortörés

A sortörés - gondolatok a pont után.

Friss topikok

  • tesz-vesz: nincs (2010.06.07. 12:10) Elegáns Társaság
  • Shadowbull: www.klimaklub.hu/files/file_76_1257423499.ppt (2009.12.16. 09:31) A lapos Föld társaság
  • syandras: "Én félek. Mi lesz veled Magyarország? Hogy lehet az, hogy itt Európa szívében, 2009-ben egy olyan... (2009.12.14. 20:31) Kivéve, ha
  • valójábannemberci: @Scala: Arról anyukád ehet. Meg apukád is. Meg apáink apái is. És apáink apáinak apái is. És apáin... (2009.11.25. 20:19) Áltudományos propaganda az M1-en
  • 3.14159265: Szerencsére a fidesz olyan, hogy semmilyen erkölcsi értékrendet nem vesz komolyan. Örökös vezetőik... (2009.10.20. 14:24) Szúnyog a levesben

Linkblog

One step forward, two step back

2008.12.17. 01:06 br

Feloszlatták elsőfokon a Magyar Gárdát. Tisztázzuk előre, nem vagyok gárda tag, se szimpatizáns és magát a szervezetet a magyarországi viszonyok, a társadalmi válságra adott kifinomulatlan reakciónak tartom.

Induljunk ki abból, hogy egyesületeket amíg azok nem kötődnek bűncselekményekhez és nem sértenek törvényt, egy demokráciában nem szokás feloszlatni, minden más csak ködösítés. Egy egyesület létrehozása a szólásszabadság és a szabad asszociáció jogából egyenesen következik.

A szólásszabadság nem a többségi vélemények kifejezéséhez szükséges jog, ugyanis a többségi vélemények definíció alapján népszerűek.

A társaság beszüntetését 2007. december 17-én kezdeményezte a Fővárosi Főügyészség, mert álláspontjuk szerint a Magyar Gárda az egyesületi törvénybe ütközően gyakorolja tevékenységét.

Természetesen nem szeretnék a "két rosszból lesz egy jó" hamis logikájával élni, de ugye a közélet logikája megköveteli, hogy felvessem: ha hivatalból el tud járni az ügyészség egy ilyen ügyben, akkor esetleg más ügyekben miért nem tud hasonló ügybuzgalmat felmutatni? Miért nincs egyetlen elítélt komolyabb politikus se a rendszerváltás óta (kérem ne mondják, hogy azért mert egy se sértett törvényt)? Miért nem jár el az ügyészség hivatalból ha történetesen négy négyes metrót lehetne építeni a négyes metró árából? Völgyhidak és síkságon épített alagutak szelik át országunkat, bőven lenne itt tennivaló.

A magyar bíróság és ügyészséget lehet befolyásolni, ez derül ki a mai ítéletből.

A bíró indoklása szerint, bár az egyesület tagjai nem követtek el bűncselekményt,

 

a Magyar Gárda azzal, hogy létrehozott egy mozgalmat, olyan tevékenységnek adott keretet, amely Tatárszentgyörgyön jogszabályba ütköző rendezvénybe torkollott. Az ott elhangzott beszédek többek között a "cigánybűnözést" állították a középpontba és ezzel sértették a cigány kisebbség méltóságát.

Lassan visszatérünk a Kádár rendszerbe, amikor adatok közléséért dugtak embereket börtönbe. Konkrétan vak az, aki nem látja hogy a cigánység körében az országos átlag tízszerese a munkanélküliség és a bűnözés. Márpedig igazsággal nem lehet méltóságot sérteni.

Tegyük fel, hogy mindez nem igaz, hogy nincs cigánybűnözés és a romák nagyrésze nem munkanélküli. Tegyük fel, hogy az egész csak egy rágalom. Egy szabad országban miért nem mondhat valaki akár hazugságokat is, mindenféle az állam részéről őt ért retorzió nélkül? A szólásszabadságnak nem-e lenne ez része?

Aztán, mióta része a cigány kisebbség méltóságának védelme, úgy egészében a magyar jogrendnek? Van olyan törvényünk, hogy a kisebbségek méltóságát védeni kell? Egyáltalán, fogalom szinten mit jelent az hogy a kisebbségek méltósága? Elvi alapon miért kellene konkrétan a kisebbségek méltóságát védeni?

Nem létező jogi fogalmakra, kérdezem halkan, hogyan hivatkozhat egy bíró?

Közjogi méltóságok, köztük Sólyom László államfő, továbbá a parlamenti pártok egybehangzóan ítélték el a tavaly decemberi felvonulást, emlékeztetett a bíró.

Ja hogy közjogi méltóságok, így már más, értem. Tehát a bíró vette magának a fáradtságot és önhatalmúlag két embertípust hozott létre, egy az állampolgár a másik meg a közjogi méltóság akinek a véleménye perdöntő lehet abban, hogy hogyan szabad pardon kell megítélni egy szervezetet jogi szempontból (ahelyett, hogy a törvényeket tanulmányozná a bíróság).

A bíróság nem azt állítja, hogy nincsenek roma származású elkövetők, azonban ennek középpontba állítása és ezzel indulatok keltése jogállami keretek között elfogadhatatlan.

Végtelenül buta és álszent valaki ha a tényekkel szemben a jogállammal takaródzik. A jogállam szerves része a szólásszabadság és ha történetesen a börtönlakók 60-70%-a roma amikor a társadalom 5-10%-a roma, ott egy kurva nagy probléma van amiről beszélni kell! A bíróság feliratkozott a "nincs a tényeknél veszélyesebb dolog" orwelli logikájára, úgy látszik. Lassan húsz éve demokráciának kellene lennie az országban, de az látszik hogy a demokráciát a bíróság is csak cargo cult módban tudja értelmezni - megpróbálja utánozni a fejlettebb országokat, de nem képes elsajátítani a mögöttes indokokat.

Amikor negatívan általánosítanak egy kisebbségre, legyen az zsidó, szlovák vagy piréz akkor általában jó szabály az általánosító személy érveléstechnikai lebunkózása a bíróság által bemutatott bon-mottal, viszont előtte nem árt meggyőződni, hogy biztos nincs-e alapja az általánosításnak, ahogy a romák nagy többsége esetében (vagy példaként az Egyesült Államok 1960-70-es éveinek fekete gettójai esetén) viszont van.

 

Arra az érvre, hogy még "egyetlen pofon sem csattant el", a bíró azzal válaszolt: önmagában a félelemkeltés mechanizmusa alkalmas lehet mások jogainak megsértésére, csakúgy mint a külső megnyilvánulások. Ma Magyarországon a Magyar Gárda ruházata alkalmas lehet arra, hogy egy kisebbség reális érzékenységét megsértse, attól függetlenül, hogy volt ilyen cél, vélekedett Pataki.

Való igaz, elviekben létezhet pszichológiai megfélemlítés mint büntetőjogi fogalom, viszont ehhez egy konkrét törvény megléte és bizonyítási kényszer tartozik, konkrét sértettek esetében, konkrét elmarasztaló bírósági ítélettel. Az nem elég, hogy kijelenti egy akárki, hogy xy akár sértő lehet z számára. Magyarországon szólásszabadságnak kell lennie. Konkrét bírósági ügy és ítélet hiányában ez egy vélemény marad csupán amit a bíró közölt, nem érv.

 

A bíróság az egyesület nyilvántartásból történő törléséről, továbbá a szervezet számláján lévő vagyon állami tulajdonba kerüléséről rendelkezett.

Milyen alapon foglalja le az egyesület vagyonát az állam, ahelyett hogy például vusszajuttatná azt az alapító tagoknak például? Hol itt a jogbiztonság?

 

a Magyar Gárda feloszlatását kérő ügyész úgy fogalmazott: a szervezet célja a megfélemlítés, tevékenysége, romák lakta településeken tartott rendezvényei, tagjainak "masírozása", vezetőinek beszéde mások jogainak sérelmével jár. Így az egyesület megkérdőjelezi a cigányság egyenlőségét, cigányellenes hangulatot kelt, és konkrétan sérti más csoportok emberi méltóságát is.

Ez mind szép, viszont ezt bizonyítani is kellene. Konkrétan azt, hogy a megfélemlítés volt a cél illetve a mások konkrét jogainak a sérelmét. Gaudi-Nagy Tamás precízen fogalmazza meg a lényeget:

 

Gaudi szerint a feloszlatás olyan megállíthatatlan folyamatot indít el, melyben ízlésterror, vélt vagy valós sérelmek alapján iktatnának ki civil szervezeteket a társadalmi szereplők közül. Épp ezért a Magyar Gárda Egyesület ügyvédje szerint elfogadhatatlan, hogy az ügyészség radikális vélemények és egyfajta öltözet miatt oszlatná fel az egyesületet.

A helyzet az, hogy fogta magát az ügyben eljáró bíró, Pataki Árpád és az ügyészség és közösen szartak egyet az igazságszolgáltatásra és a jogra. Eső után köpönyeg az már, amikor feltehetően majd másodfogokon, a legfelsőbb bíróságon vagy a Strasbourgi emberjogi bíróságon megváltoztatják ezt az ítéletet.

Kitérő: létezik Magyarországon egy prominens szervezet, ami több száz, ezer búncselekmény elkövetéséhez köthető. Évtizedekig rettegésben tartották az országot, de sajnos egyetlen ügyésznek sem volt bátorsága a feloszlatásukat kezdeményezni a rendszerváltás környékén. Az MSZP-ről van szó.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://sortores.blog.hu/api/trackback/id/tr26827350

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása